Nem történt áttörés az ENSZ klímakonferencián

A pénteken zárult klímacsúcs tétje az volt, hogy a világ fejlett és fejlődő országai milyen klímastratégiát követnek 2012. után, az 1997-es Kiotói jegyzőkönyvben rögzített vállalások lejárta után. Az uniós környezetvédelmi miniszterek, azzal a céllal érkeztek a konferenciára, hogy 2020-ra 25 vagy akár 40 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása az 1990-es értékhez képest. Az Egyesült Államok azonban nem akart számszerű célokat foglalni a zárónyilatkozatba, csupán annyiról sikerült megállapodni, hogy az emissziónak 2050-ig a 2000-es szint felére kell csökkennie. Az EU környezetvédelmi miniszterei radikálisabb hangvételre készülnek az elzárkózó fejlett országokkal szemben – áll a KvVM sajtóközleményében.

Magyarországot négy fős delegáció, az élén Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter képviselte a 192 ország részvételével zajló Klímacsúcson. A miniszter határozott állásponttal érkezett a konferenciára, Magyarország ugyanis az EU tagállamokkal ugyanazt a véleményt képviseli. Az EU tagállamok környezetvédelmi miniszterei korábban megállapodtak arról, hogy 2020-ig húsz százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A csökkentés akár harminc százalékos is lehet, amennyiben a fejlett országok, illetve a fejlődő államok is hajlandóak lehetőségeiknek megfelelő kötelezettségek vállalására.

2008-ban a magyar szaktárca Klíma Kampányt indít, amelyben arról szeretnék tájékoztatni az embereket, hogy odafigyeléssel, mindenki sokkal többet tehet az élhetőbb és kiegyensúlyozottabb világért. A tárca célja felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy ne csak globális szinten gondoljanak az éghajlatváltozás fontosságára, amelyet majd a politikusok és a szakemberek megoldanak, hanem gondoljanak saját mikrokörnyezetükre, amelyet ugyanúgy sújthatnak majd a klímaváltozásból származó következmények.

Fodor Gábor több nyilatkozatában és a bali-n elmondott beszédében is kiemelte, hogy rövid időn belül hazánkat is komolyan érintheti az éghajlatváltozás. Ez Magyarország egyes területeinek elsivatagosodásához vezethet, és nem lesznek ritkák az árvizek, özönvizek sem. A miniszter szerint azonban hazánk jó irányba halad a kibocsátás csökkentés területén. Ezt alátámasztja az is, hogy az indonéziai szigeten tartott konferenciával egy időben került nyilvánosságra az a lista, amely szerint hazánk hatodik helyen áll az éghajlatvédelem érdekében tett lépései alapján, megelőzve ezzel a tavaly még dobogós Nagy-Britanniát és Dániát. A listát a német Globalwatch és a Climate Action Network Europe (CAN Europe) készítette, az együttesen a Föld összes széndioxid-kibocsátásának 90 százalékáért felelős 56 fejlett és fejlődő ország 2008-ra érvényes éghajlatvédelmi mutatószámai alapján.

A balin tartott klímakonferencia, olyan vészharang kongására való odafigyelés volt, ami már régóta szól – hangsúlyozta beszédében Fodor Gábor. A szaktárca vezetője hozzátette: az is nagy előrelépésnek számít, hogy az olyan országok is, mint az Egyesült Államok elismerik, hogy egyáltalán létezik az éghajlatváltozás problémája. Az unió környezetvédelmi miniszterei azonban ezt keveslik, s a januári, honolului klímacsúcs bojkottjával fenyegették meg az Egyesült Államokat, amiért továbbra sem hajlandó olyan arányban csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, ahogy azt az Unió szeretné. Fodor Gábor kiemelte, többek között erről is tárgyalni fognak a jövő héten Brüsszelben, a Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsán.

A konferencia zárásaként Indonézia végül kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, amely mindössze annyit tartalmaz, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás várhatóan a következő 10-15 évben éri el tetőpontját. 2050-re azonban a 2000-es szint felére kell csökkennie.

Forrás: KvVM

Kapcsolódó cikkeink: