Száz éve hunyt el Kelvin

1824. január 26-án született Belfastban, apja a város egyetemének mérnök professzoraként tett szert hírnévre. Gyerekként sokat betegeskedett, így annak ellenére, hogy testvérei közül ő volt apja kedvence, félő volt, hogy nem léphet tudományos pályára.

Kozmopolita nevelésben részesült, gyerekkorát Glasgowban, Londonban, a nyarakat pedig Franciaországban és Hollandiában töltötte. Képzését Skóciában kezdte meg, majd 1841-ben Cambridge-be került. Ekkora már több publikációval is felhívta magára a figyelmet, s bár nem a legkiválóbb minősítéssel diplomázott, megkapta a matematika és elméleti fizika terén sokat elért cambridge-i diákoknak járó kitüntetést.

Victor Regnault franciaországi laboratóriumában tett kitérőt követően, 22 éves korában professzori állást kínált számára a Glasgow-i Egyetem. Eredményeit elismerve már 1851-ben a Royal Society tagjává – 1890-ben pedig elnökévé – választották.

Legismertebb, Joule-lal közös kutatása az abszolút hőmérsékleti skála megalkotása volt, amelyre a tudomány a mai napig támaszkodik. Ennek kezdőpontja az abszolút nulla fok, amelytől alacsonyabb hőmérséklet nincs, ekkor a molekulák, atomok mozgása megáll. A skála fokbeosztása megegyezik a Celsius-skáláéval, a jég olvadáspontjának a 273, 16 fok, míg a víz forráspontjának a 373, 16 fok felel meg.

Számos, a hő, a fény, a hang, a gravitáció, az elektromosság, a mágnesesség, a matematika, a hidrodinamika, a távközlés, a csillagászat, a meteorológia, a földrajz, a navigáció, az árapály és a rádióaktivitás területén elért eredménye (amelyekre a hathónapos tanév mellett volt ideje) mellett kalandvágyának is hódolt, persze szigorúan tudományos célokkal.

Részt vett az Atlanti-óceánt átszelő több mint 4000 kilométer hosszú tenger alatti kábel tökéletesítésében és lehelyezésében, amivel sikerült megoldani a nagy távolságú jeltovábbítás problémáját. Ő fejlesztette ki a távközlő jeleket fogadó tükrös galvanométert is.

Páratlan felfedezései elismeréseként Viktória királynő nemesi rangra emelte, s ő az egyeteme előtt kanyargó Kelvin folyóról a Lord Kelvin nevet választotta magának. 1899-ben vonult vissza a katedráról, az általa írt tankönyveket azonban még hosszú éveken át használták. Tudományos hitvallása: „mérni annyi, mint tudni”.