A British Museum megtagadta a Parthenon frízeinek visszaadását
A British Museum nem hajlandó visszaadni Görögországnak az athéni Parthenon frízeit és szalagdíszítéseit annak ellenére sem, hogy Athén bejelentette: az Akropolisz befejezés előtt álló új múzeumában adottak a feltételek a frízek megfelelő elhelyezésére.
„Az új múzeum felépítése nem változtat semmit a British Museum álláspontján. Számunkra sohasem az jelentett problémát, hogy miként helyezik el a szalagdíszítéseket Athénban, hanem mindig ideológiai érvelésről volt szó, amely szerint a British Museum kiállítja a világ mindennemű kultúrkincseit, és a Parthenon frízei ennek a gyűjteménynek igen jelentős részét képezik” – jelentette ki a francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában Hannah Boulton, a londoni múzeum szóvivője.
Kosztasz Karamanlisz görög miniszterelnök hétfői nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy az Akropolisz új múzeumának felépítése „érvényteleníti azoknak utolsó érveit is, akik ellenzik Athén kérelmének teljesítését. Hovatovább megérettek a körülmények a frízek visszaadására”.
Az Akropolisz új múzeuma januárra készül el teljesen, és külön termet tartanak fenn benne a Parthenon márvány frízei számára.
Eleni Cubitt, a frízek visszaszolgáltatására 1982-ben alakult, londoni székhelyű brit bizottság titkára szerint az új múzeum felépítése a legnyomósabb érv a frízek visszaszolgáltatása mellett. Elhelyezésük az új athéni múzeumban lehetővé tenné az Akropolisz márványkincseinek újbóli egyesítését, „hiszen jelenleg a helyzet olyan, mintha Gioconda Párizsban lenne, a mosolya pedig külföldön”. Rámutatva, hogy maga mögött tudja a brit lakosság többségének támogatását, Eleni Cubitt kijelentette: nagyon bízik benne, hogy nem értek véget a tárgyalások London és Athén között.
A szóban forgó frízeket a XIX. század elején Lord Elgin, konstantinápolyi brit nagykövet vitte el eredeti helyükről az Oszmán Birodalom beleegyezésével, amelynek akkor része volt Görögország.
Linkajánló:
Kapcsolódó cikkeink:
Egy világörökségi helyszín és a modern technológia izgalmas találkozása
Van-e helye a Tang-dinasztia korszakából származó ősi műalkotásoknak a 21. század metaverzumában? A kérdésre a Lungmen-barlangok adnak választ.
Több ezer éves nyerget találtak
A 2700 éves, korához képest jó állapotú nyereg Kínában, egy nő sírjában feküdt.
Elsüllyedt középkori várost vizsgáltak
A mai Németország területén fekvő Rungholt a 14. században veszett el.
Római kori szobrokat találtak egy krikettklub területén
A Hadrianus falától nem messze fekvő helyszínen az elmúlt években számos izgalmas lelet került elő.
A véltnél ősibb lehet a csókolózás hagyománya
Szakértők egy csoportja szerint a csókolózás szokása már időszámítás előtt 2500 környékén létezhetett lehetett Mezopotámiában.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
