A középkori étel és élet egészségesebb volt a mainál

A középkori emberek életvitele, zsírszegény, ám zöldségekben gazdag étrendje, amelybe a gyenge sörök is beletartoztak, hozzávéve a napi tizenkét óra fizikai munkával, valószínűleg egészségesebb volt, mint a mai embereké - írja a BBC News.
A középkori jobbágy, közember – nem a nemesség – ugyan többet evett (már ha volt mit), mint a mai átlagember, de le is mozogta napi tizenkét óta megfeszített munkával – hívta fel a figyelmet egy brit háziorvos, Roger Henderson.
Az “átlagparaszt” napi energia bevitele 3500 és 5000 kalória között mozgott: megevett két vekni kenyeret, 20 deka körüli halat vagy egyéb húst rengeteg zöldséggel, és megivott három korsó (másfél liter) sört. Szintén lényeges, hogy ételeiben kevés finomított cukor volt.
Ezzel szemben a mai ember étele tele van keményítővel, tartósítószerekkel, zsírokkal, gyakran fogyasztunk kekszet, édességet. S bár az átlagember napi energia bevitele csak 2700 kalória körül mozog, naponta átlagosan kevesebb, mint 20 percet edzi testét – mutatott rá Henderson.
Ez azt jelenti, hogy a középkori embereknek talán még a sokat dicsért mediterrán étrendnél is egészségesebb táplálkozási szokásaik voltak, és a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbaj kockázata esetükben jóval kisebb lehetett, bár az is tény, hogy az átlagéletkor jóval alacsonyabb volt, mindössze 30-40 év – nyilatkozta Henderson a BBC News-nak.