A középkori étel és élet egészségesebb volt a mainál
A középkori emberek életvitele, zsírszegény, ám zöldségekben gazdag étrendje, amelybe a gyenge sörök is beletartoztak, hozzávéve a napi tizenkét óra fizikai munkával, valószínűleg egészségesebb volt, mint a mai embereké - írja a BBC News.
A középkori jobbágy, közember – nem a nemesség – ugyan többet evett (már ha volt mit), mint a mai átlagember, de le is mozogta napi tizenkét óta megfeszített munkával – hívta fel a figyelmet egy brit háziorvos, Roger Henderson.
Az “átlagparaszt” napi energia bevitele 3500 és 5000 kalória között mozgott: megevett két vekni kenyeret, 20 deka körüli halat vagy egyéb húst rengeteg zöldséggel, és megivott három korsó (másfél liter) sört. Szintén lényeges, hogy ételeiben kevés finomított cukor volt.
Ezzel szemben a mai ember étele tele van keményítővel, tartósítószerekkel, zsírokkal, gyakran fogyasztunk kekszet, édességet. S bár az átlagember napi energia bevitele csak 2700 kalória körül mozog, naponta átlagosan kevesebb, mint 20 percet edzi testét – mutatott rá Henderson.
Ez azt jelenti, hogy a középkori embereknek talán még a sokat dicsért mediterrán étrendnél is egészségesebb táplálkozási szokásaik voltak, és a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbaj kockázata esetükben jóval kisebb lehetett, bár az is tény, hogy az átlagéletkor jóval alacsonyabb volt, mindössze 30-40 év – nyilatkozta Henderson a BBC News-nak.
11 ezer éves emberi csontokat találtak egy barlangban
A különleges leleteket egy északnyugat-angliai régész fedezte fel, a datálást pedig egy nemzetközi csapat végezte.
Szokatlan ólomvegyület Rembrandt híres festményén
Az Éjjeli őrjárat című Rembrandt-festmény 1642-ben készült, most a Rijksmuseum és számos kutatóintézet összefogásával vizsgálták, miként alakult a festményen használt vegyületek sorsa az idők során.
Vaskori szekér maradványaira bukkantak egy gödörben
A sérült tengelyt a korabeli Anglia lakói karóként újrahasznosították egy gödör falának megtartáshoz.
Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál
A nagyjából 1800 éves, a római korra datálható település a legkorábbi, amelyet Luxor keleti partján találtak.
Európa 2023-as legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei
A miskolci Herman Ottó Múzeum épülete és a budapesti Memento Park is felkerült Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listájára, amelyről hét helyszín bekerülhet majd az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet veszélyeztetett európai örökségek megmentését segítő programjába.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
