Orsolya, Zsolt2020. október 21., szerda
Kultúra

Műemlékre emlékmű: visszaépítik a koronázó bazilika szeletét

National Geographic Magyarország

A székesfehérvári nemzeti emlékhely jelenleg kissé méltatlan ahhoz a műemléki és szakrális értékhez, amelyet képvisel. Ám jövőre indul az átépítés, miután a város 2, 3 milliárd forintot kap a kormánydöntés után tervei megvalósításához.

Ha valaki mostanság jár a székesfehérvári nemzeti emlékhelyen, szárnyaló képzelet kell ahhoz, hogy a romokban felismerje az egykori koronázó bazilika alapjait. Télidőben a terület zárva tart, a tér talán legnagyobb attrakciója pedig mindössze egy tangóharmonikás, aki panaszos dallammal szórakoztatja az arra tévedőket. Pedig a többször átépített templom egykoron Európa egyik legnagyobbja volt: 15. század végi állapotában negyvennégy méter magas volt a főhajó, míg a tornyok magassága meghaladta a hetven métert. Az egykorú beszámolók szerint Veszprém felől közelítve már negyven kilométerről észrevette az utazó a hatalmas épületet.

A templomból – és a hozzá tartozó épületegyüttesből – a 18. század elejére szinte semmi sem maradt. „A csillagok szerencsés konstellációja kellett hozzá talán, hogy most méltó emléket állíthatunk a koronázó bazilikának és Székesfehérvár középkori történelmének” – mondta el a National Geograpuc Online-nak Viniczai Tibor, a város alpolgármestere.

Királyok nyughelyéből lőporraktár

A koronázó bazilika története az első Árpád-házi király, Szent István idejében kezdődött. Azaz elképzelhető, hogy már korábban is templom állt a helyén – mint azt néhány kutató feltételezi -, amelyet a késői római korban, már a kereszténység térhódítása után emelhettek. Azonban az ismert bazilika első említése a tizenegyedik századból való: ekkor adott parancsot I. István a felépítésére. És ugyan az épület már a harmincas évek első felében elkészült, csak 1038-ban, István halála után szentelték fel, amikor ide temették az első magyar királyt. A templom a későbbiekben is koronázó- és temetkezési helye volt az uralkodóknak: a mohácsi csatavesztésig 43 királyt koronáztak meg a falai között, és tizenötük földi maradványai találtak itt (a történelem viharai miatt csak majdnem) végső nyughelyet.

Történelmének első tündöklő öt évszázadában többször is átépítették, bővítették a templomot. Így a kezdeti, négytornyú román épületegyüttesből Mátyás korára gótikus templom lett. Ezt a virágzó korszakot azonban – ahogyan a város életében is – stagnálás, majd hanyatlás követte.

A törökök nem pusztították el a templomot, először csupán az árulónak tartott Szapolyai János maradványait ebrudalták ki a megszentelt földből. A későbbiekben a gótikus épület lőporraktár lett – egészen addig, míg egy robbanás alaposan meg nem rongálta az egyik tornyát. A török kiűzése után a székesfehérvári királyválasztó prépost azzal a kérelemmel fordult a Habsburgokhoz, hogy építsék újjá a templomot. Rosszul időzített, hiszen a kérésre 1703-ban került sor.

Bazilika helyett püspöki palota

A Rákóczi-szabadságharc elején sok minden fontos lehetett I. Lipótnak, az azonban biztosan nem, hogy a „rebellis” magyarok nemzeti identitását a koronázó templom újjáépítésével erősítse meg. Így lett ugyan építkezés a török kiűzése után elnémetesedett Fehérváron, ez azonban a bazilika csaknem teljes megsemmisüléséhez vezetett: barokk püspöki palota építésébe kezdtek, amelyet részben a templom visszabontott alapjaira emeltek. 1713-ra a koronázó templomnak szinte nyoma sem maradt, majd néhány évtizeddel később elkészült a palota.

A romterület csak több mint két évszázaddal később kezdte mai formáját elnyerni. Elsőként Henszlmann Imre tárta fel, majd temette vissza a királyi bazilika maradványait, majd Szent István halálának kilencszázadik évfordulójára készülve Gerevich Tibor (a Műemlékek Országos Bizottságának újraszervezője) szervezett szakértői összefogást a bazilika emlékének megmentésére. 1938-ban átadták a nemzeti emlékhelyet, amelynek része az az épület, amelyben a Szent István temetkezési kellékének tartott kőszarkofágot nézhetik meg a látogatók. Kereszttel ékesített fedőlap került a csontkamra lejáratára, a területet a püspöki palota felől ölelő téglafalon pedig az ide eltemetett királyok domborművei kaptak helyet.

Bazilika szeletet építenek

„A nemzeti emlékhely jelenlegi kialakítása sajnos nem vonzó a turisták számára, és kissé méltatlan ahhoz a szakrális, történelmi emlékhez, amelyet a hely képvisel” – véli a város alpolgármestere. Viniczai Tibor elmondta: a kormánydöntés nyomán elnyert jelenlegi 2, 3 milliárd forint elég arra, hogy elkezdjék a Székesfehérvári történelmi belváros átalakítását.

A munka tavasszal kezdődik majd, amikor ismét feltárják a romterületet, majd a bazilika romjai fölé felépítik annak metszetét – egy tíz méteres szakaszon az eredeti, negyvennégy méteres magasságában fog majd állni a templom egykori nagyságát bemutató emlékmű, amely egyúttal a védőtető szerepét is betölti majd. Fedett belsejében kivetítőkön idézik majd fel a templom építési periódusait. Újraépítik majd a gótikus lábazatot is, amelyen az itt eltemetett királyok szobrai kapnak helyet. Akik pedig jobban szeretnék megismerni a királyi koronázó bazilika történetét, azokat föld alatti, a jelenlegi járda felől nyíló prépostsági múzeum várja majd.

„Mivel a város történelmének első századaiban ugyancsak kötődött az Árpád-házi uralkodókhoz, az is felmerült a testületi ülésen, hogy kutatóintézetet létesítsünk, amely kifejezetten a magyar királyság első három évszázadának korszakával foglalkozna” – tette hozzá az alpolgármester, ám mint mondta, erről döntés egyelőre nem született.

Biztosan felépül viszont a középkori Székesfehérvár kilencvenszer negyvenöt méteres makettje a belváros mellett. Az emlékhelyen és a makettvárosban egyaránt a román kori bazilikát mutatják majd be (elvégre ezt ismerik a kutatók jobban) – a maketten négy méter harminc centis magasságban. A gigantikus makettváros utcáin ugyan elférnének a látogatók, azonban tilos lesz a bejárás: körbefutó rámpáról lehet majd tanulmányozni, milyen is lehetett a város a középkorban, hiszen volt olyan időszak, amikor beépített területe megegyezett a korabeli Párizs és London nagyságával.

A makettváros mellett végül királyi játszópark épül, ahol a legkisebbek mesék, mendemondák segítségével ismerhetik meg a több évszázaddal ezelőtti Székesfehérvár mindennapjait.

A terv megvalósítása jövő tavasszal kezdődik és az alpolgármester reméli, hogy az első szakaszt 2010 első negyedévében befejezhetik. Ekkor már állni fog a bazilika hatalmas emlékműve, a makettváros és a játszópark. Közben a teljes befejezéshez igyekeznek új forrásokra pályázni.

Ha a helybéliek megszeretik, nem lehet baj

„Grandiózus, ám nem minden veszély nélküli a székesfehérváriak terve” – mondta el portálunknak Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal általános elnökhelyettese. Mint mondta, a bazilika tervezett negyvennégy méter magas szelete gyökeresen átalakítaná az egyébként barokk város látképét, amiből nagyon jó és nagyon rossz is kisülhet. „A terv egyfajta elegye a műemléknek és az emlékműnek. Ha a tervezők kellő alázattal viszonyulnak ahhoz, ami előtt tisztelegni akarnak, és nem lépik túl a jó ízlés határát, sikeres lehet az emlékhely átalakítása.”

Fejérdy Tamás emlékeztetett arra, hogy a nemzeti emlékhely korábban is komoly vitákat kavart. Néhány évvel ezelőtt védőtető került a bazilika romjai fölé, amelyet a lakosság tiltakozása miatt bontottak le. „Az kell, hogy az önkormányzat folyamatosan tájékoztassa a székesfehérváriakat a tervekről, s amennyire lehet, a döntésekbe is vonja be őket. Így a helybéliek fontosnak érzik majd a beruházást, s ha ők szeretik majd, ez a lelkesedés átragad az odalátogatókra is.”

Szöveg és fotók: Kovács Olivér

Hozzászólások

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.

Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak

Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak

Régészeti bizonyítékok árulkodnak arról, hogy miként kapcsolódtak ki Közép-Ázsia lakosai 3000 éve.

Miért váltsunk téli abroncsra?

Miért váltsunk téli abroncsra?

Ismét nyakunkon a közlekedés szempontjából legkevésbé kedvelt évszak, a tél. Ilyenkor nem csak az ablakmosó folyadékot kell télire cserélnünk, hanem az abroncsainkat is célszerű a téli útviszonyokra optimalizált téli gumikra váltani.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket