2007 legérdekesebb régészeti hírei

Megtalálták a Stonehenge párját

Angol kutatók megtalálni vélik a Stonehenge építőinek lakhelyét, valamint a Stonehenge párját, amely szoros kapcsolatban lehetett az alig pár kilométerre fekvő különös építménnyel. Folytatás>>

Amerika legidősebb obszervatóriumára bukkantak

Egy eddig szakrális helynek képzelt perui monumentális építményegyüttesről kiderült, hogy valójában napobszervatórium, melynek segítségével a dél-amerikai őslakók már 2300 évvel ezelőtt képesek voltak előre jelezni az év legfontosabb napjait, eseményeit a napállás függvényében. Folytatás>>

Eredeti Galilei Hold-ábrázolás tűnt fel

New Yorkban felbukkant Galilei műve, a Sidereus Nuncius egyik eredeti példánya. A 400 éves mű érdekessége, hogy a csillagász saját kezűleg készített rajzai először ábrázolják a Hold „hegyeit és tengereit”, korábban azt hitték ugyanis, hogy holdunk szabályos gömb alakú. Folytatás>>

Gyönyörű buddhista barlangfestményeket találtak

Nepál északi részén több száz éves barlangfestményekre bukkantak a régészek. A többszintes barlangrendszerben egy kitűnő állapotban megmaradt, nyolc méteres Buddha ábrázolás is található. Folytatás>>

Keresztény várost tártak fel a magyar régészek Szudánban

Befejezte küldetését a szudáni Nílus-gát leletmentésére kiutazott régészcsapat. Munkájuk révén negyedmillió éves kőeszközök és több, az óegyiptomival egykorú civilizáció nyomai kerültek elő a földből, valamint feltártak egy mindeddig ismeretlen keresztény várost is. Folytatás>>

Botticelli freskó Esztergomban

Szenzációs felfedezést jelentett be két magyar kutató június elején egy firenzei konferencián: Wierdl Zsuzsanna festő- és restaurátorművész, valamint dr. Prokopp Mária, az ELTE művészettörténész professzora úgy véli, az esztergomi királyi palota egyik freskóját, a Mértékletesség allegóriáját az itáliai korai reneszánsz egyik legnevesebb művésze, Sandro Botticelli festette. A témáról a National Geographic Magazin júliusi száma exkluzív riportot is közölt. Folytatás>>

Nagyobb volt Angkor a mai New Yorknál?

Legújabb kutatási eredmények szerint a középkori Angkor birodalom központja még a mai New Yorknál is nagyobb lehetett – legalábbis kiterjedését tekintve. Űr- és légfelvételek, valamint terepmunka révén sikerült feltérképezni az egykori kambodzsai birodalom központját, amely a tudósok szerint több mint ezer négyzetkilométeren terült el. Folytatás>>

Pazar mozaikpadlók az Aquincum Múzeumban

Az Aquincum Múzeum idéntől már télen is fogadja a látogatókat az ősszel átadásra került új épületben. A “Róma Aquincumban” címmel látható megújult állandó kiállítás az ELMÜ egykori patinás épületében kapott helyet. A kiállításon a helytartói palotából származó négy hatalmas mozaikpadló is látható. Folytatás>>

Négyezer éves falfestményekre bukkantak Peruban

Peru északi részén az inkák előtti korból fennmaradt épületek nyomaira bukkantak a kutatók. A feltárt leletek között 4000 éves falfestmények is vannak. Ez az eddig felfedezett legrégibb ilyen jellegű műalkotás a kontinensen. Folytatás>>

Megtalálták Romulus és Remus barlangját!

Olasz régészek a római Palatinus dombon feltárták azt a barlangot, amelyről a régi rómaiak azt tartották, hogy ott szoptatta a nőstényfarkas Romulust és Remust, akik a hagyomány szerint i. e. 753-ban megalapították Róma városát. Folytatás>>

Íme Tutanhamon arca

Amióta pontosan 85 évvel ezelőtt felfedezték Tutanhamon sírját, rengetegen csodálták meg a fáraó szarkofágját, ám összesen talán félszáz ember látta a fiatalon meghalt uralkodó arcát – novembertől azonban a sírbolt minden látogatója megtekintheti azt, ami 3300 év után megmaradt belőle. Folytatás>>

Szinte csak a müezzin hiányzik az esztergomi dzsámiból

Több évszázados Csipkerózsika álmából ébresztették fel az egykori dzsámit Esztergom történelmi belvárosában, a Vízivárosban. A ma már ismét csaknem teljes pompájában álló török imaház még egy évtizede csak egy romos, földszintes épület volt. Decembertől minden hónap első péntekjén a nagyközönség számára is látogatható a műemlékegyüttes. Folytatás>>