Találkozás nem létezőnek tekintett indiánokkal
A perui Természeti Erőforrások Intézetének négy alkalmazottjának és a frankfurti zoológiai társaság fotósának sikerült megpillantania azokat a mashco indiánokat, akik menekülnek a fehér emberek elől.
Az eset a közelmúltban történt Perunak a brazil határ közeli részén. Az indiánok teknősbéka-tojást akartak gyűjteni a Las Pedras folyó partján, és mivel ez pár napos munkát jelentett, pálmalevelekből kis kunyhókat építettek. Tevékenységükben azonban megzavarta őket az a kis Cessna repülő, amelyen az öt ember utazott.
Az indiánok – 20-an lehettek – rémülten bemenekültek az erdőbe, csak egy gyerek és egy asszony maradt a folyóparton. Az asszony íjával célba vette a gépet, majd ők is a többiek után futottak. A fotósnak azonban sikerült néhány felvételt készítenie.
A peruiak szerint az indiánok a mashco piro törzs tagjai, mintegy 600-an élnek a Puru folyó felső folyásánál tudatos elszigeteltségben. Nomád életet élnek. Létezésüket néhány véletlen találkozás igazolja. Egy parasztcsalád találkozott velük nemrégiben a Puru folyónál. „Meztelenek, magasak, íjjal és nyíllal vannak felfegyverkezve. Bőrük világos és nyelvük emlékeztet a fehérek beszédmódjára” – jellemezte az apa őket. A találkozás békés volt, de az indiánok világosan kifejezésre juttatták, hogy nem akarnak kapcsolatot senkivel.
Az egész világban 70-75 elszigetelten élő törzs él. Ezekből 40 Brazíliában, 15 Peruban, a többi csaknem kizárólag Pápua-Új-Guineában.
Az indiánokat leginkább az új lelőhelyeket kereső olajtársaságok és a nagy faipari vállalatok fenyegetik, amelyek egyre mélyebben hatolnak az erdőkbe. A külvilággal való kapcsolat kulturális és fizikai megsemmisülésüket jelentené, mert immunrendszerük még olyan hétköznapi civilizációs betegséggel sem tudna megbirkózni, mint az influenza. Ilyen szempontból a hittérítők is veszélybe sodornák őket.
Az olaj- és a fakitermelő társaságok tagadják az elszigetelten élő törzsek létezését. Legendának tartják őket, mint mások a Loch Ness-i szörnyet.