Zsidóüldözés Baselben
1349. január 9-én Basel városában egy, a Rajna mentén található házba terelték a zsidókat, majd rájuk gyújtották a házat. A pestisjárványok következtében az ehhez hasonló pogromok gyakoriak voltak Európában.
A 14. század közepén a pestisjárvány következményeként Európában lappangó zsidógyűlölet és -üldözés vette kezdetét. A Dél-Franciaországban szárnyra kelt, kútmérgezéses híresztelések nyomán a zsidókat azzal vádolták, hogy a keresztények kiirtására törekednek, ezért folyamatosan mérgezik a kutakat.
A középkori orvosi ismeretek alapján is könnyű volt a kútmérgezést és a pestisjárványt egymással összefüggésbe hozni. A tömegek támogatását élvező feltételezések szerint ugyanis a zsidók által megmérgezett víz infekcionálta a levegőt, amelytől aztán pestisesek lettek az emberek.
Tovább tüzelte a hangulatot, amikor 1348-ban egy Franciaországban elfogott zsidó orvos tortúra alatt azt vallotta, hogy egy zsidó Toledóból Chambéry-be mérgekkel teli zsákocskákat szállított, majd azokat hittestvérei között szétosztotta, hogy együtt mérgezhessék a környező kutakat.
Chillonban, Le Chátelardban, Arles-ben 1348 őszén addig kínozták a zsidókat, míg azok beismerték, hogy Itália bizonyos tartományaiban ők terjesztették el a pestist. Így történt ez Spanyolországban, német területen és a kialakulóban lévő svájci állam területén is.
Miközben VI. Kelemen pápa elképzelhetetlennek tartotta a zsidók felelősségét a pestis kialakulásában, az európai városokban fékevesztett zsidóüldözés vette kezdetét. A pápa hiába tiltotta meg a zsidók kirablását, az erőszak alkalmazását és a bírósági végzés nélküli kivégzésüket, a járvány oly mértékben sokkolta a lakosságot, olyan pánikot váltott ki, hogy az embereket nem lehetett észérvekkel meggyőzni.
1349. január 9-én például Baselben a hisztérikussá vált lakosság arra kényszerítette a városi tanácsot, hogy védelmük érdekében égesse meg az összes városbéli zsidót. A városi vezetők intézkedése nyomán egy Rajna menti házba korra, nemre való tekintet nélkül összeterelték a város zsidó lakosságát, és rájuk gyújtották az épületet.
A baseli események Elzászban pogromok sorát indította el.
Az ellenséges hangulat csak 1350-től oldódott: miután a „fekete halál” okozta elhalálozás mérséklődött, a tömeghisztéria is lecsendesedett.