Jedlik Ányos, a szódavízgyártó gép feltalálója
1800. január 11-én a Komárom megyei Szimőn született Jedlik István természettudós, bencés rendi szerzetes, a szódavíz gyártásának feltalálója. 26 éves korában szerkesztette meg az első szikvízgyártó gépet, amelyet „savanyúvízi készületnek" nevezett el.
1800. január 11-én a Komárom megyei Szimőn született Jedlik István feltaláló, természettudós, bencés rendi szerzetes. A paraszti családból származó fiú az elemi iskolát szülőfalujában kezdte, majd a középiskolát a nagyszombati, aztán a pozsonyi gimnáziumban folytatta tovább.
17 éves volt, amikor belépett a Szent Benedek-rendbe, ahol novíciusként az Anianus, magyarosan Ányos nevet kapta. Innentől kezdve két dolog határozta meg életét: a tudomány szeretete és a vallás iránti mély elkötelezettség.
Tanult, tanított és sok időt fordított találmányai megalkotására. A sokoldalú Jedlik Ányos nevéhez számtalan találmány fűződik, köztük a csöves villámfeszítő, azaz a feszültségsokszorozó lökésgenerátorok elődje, az elektromotor őse, a „villámdelejes önforgony”, a dinamó és nem utolsó sorban a szikvízgyártó gép.
Az „apparatus acidularis” nevű berendezést, amely a magyar nyelvben savanyúvízi készületként vált ismertté, Jedlik 1826-ban alkotta meg. A tiszta vízből és szénsavból álló folyadék olyan népszerűvé vált a lakosság körében, hogy a megnövekedett igényeket szódagyártó kisiparosok tudták csak kielégíteni. A Jedlik által megalkotott gépnek gyorsan keletje lett.
Az elismert tudós, aki elsősorban tanárnak tartotta magát, és a feltalálást „csupán” hobbiként űzte, 78 éves korábban visszavonult, és életének utolsó 17 esztendejét a győri rendházban töltötte.
11 ezer éves emberi csontokat találtak egy barlangban
A különleges leleteket egy északnyugat-angliai régész fedezte fel, a datálást pedig egy nemzetközi csapat végezte.
Szokatlan ólomvegyület Rembrandt híres festményén
Az Éjjeli őrjárat című Rembrandt-festmény 1642-ben készült, most a Rijksmuseum és számos kutatóintézet összefogásával vizsgálták, miként alakult a festményen használt vegyületek sorsa az idők során.
Vaskori szekér maradványaira bukkantak egy gödörben
A sérült tengelyt a korabeli Anglia lakói karóként újrahasznosították egy gödör falának megtartáshoz.
Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál
A nagyjából 1800 éves, a római korra datálható település a legkorábbi, amelyet Luxor keleti partján találtak.
Európa 2023-as legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei
A miskolci Herman Ottó Múzeum épülete és a budapesti Memento Park is felkerült Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listájára, amelyről hét helyszín bekerülhet majd az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet veszélyeztetett európai örökségek megmentését segítő programjába.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
