Az igazi Eszterháza a pesti belvárosba költözött

Fertőd-Eszterházán sajnos sok helyütt csak üres falak vannak, azonban a kutatásnak hála sikerült rekonstruálni az eredeti állapotot és számítógépes animációval megjeleníteni azt – mondta el a National Geographic Online-nak Baliga Kornél. A Ferenczy Noémi-díjas belsőépítész hozzátette: a munkára hat évvel ezelőtt kapott megbízást, és ha úgy tetszik, gyermekkori álma vált valóra vele, hiszen tízéves kora óta szerelmes a kastélyba.

Kis Kína Eszterházán

A galériában összesen 24 tablón lehet megismerni a legnagyobb magyar barokk kastély belső tereit. Baliga Kornél szerint ugyan minden egyes rekonstrukciónál kérdéses, hogy az épület melyik eredeti állapotát mutassák be (elvégre az Esterházy „Fényes” Miklós által építtetett együttes is csaknem kétszázötven éves, így többször is megújíthatták), Fertőd-Eszterházán szerencséje van a kutatónak. A ma látható formájában ugyan 1764 és 1781 között épült fel a kastély, több ütemben, későbarokk-rokokó stílusban, ám az egyetlen komoly felújítás alkalmával, 1894 és 1904 között nem változtattak alapvetően, hanem ezt a korábbi állapotot állították helyre. Így szinte alig vannak stílustörések, a lakosztályok, szobák, folyosók díszítettsége a 18. század második felének divatját követte továbbra is.

A kutató portálunknak elmondta: a kedvence a hercegi lakosztály, már csak ezért is, mert ezt látta gyermekkorában először. Itt a barokk egyszerűbb, méltóságteljes stílusa fogadta a belépőt: a fehér fatáblákat arany mintázat díszítette. Baliga Kornél szerint itt érhető igazán tetten, hogy mennyire törekedett a „császári” környezetre „Fényes” Miklós, hiszen az enteriőr a schönbrunni kastély és a Burg világát tükrözi.

Ilyen lehetett egykor a berendezés I.

Sokkal színesebb volt a hercegnői lakosztály – igaz, annak mintája is messzebbről származott. Ezekben a helységekben a falakat Kínából származó festett lakktáblák borították. A kínai minta megjelenése egyébként is jellemző Fertőd-Eszterházára, hiszen a kastélypark legnagyobb kerti lakja, a Bagatell, a pagodák stílusában készült.

A kastélybelső rekonstruálása hosszas, aprólékos munka volt – tette hozzá a belsőépítész-kutató. Az épület, ha nagy károkkal is, de átvészelte a második világháborút, majd az azt követő éveket, az igazán komoly pusztulást az ötvenes évek végi helyreállítás okozta. Ekkor eltűntek azok a maradék díszítőelemek is, amelyeket a szovjet csapatok meghagytak, bár egy-két helyiség ekkor is csaknem érintetlen maradt. Így a kutatásban az archív fotók, az itt-ott még fellelhető festéknyomok és az analógiák is segítségül szolgáltak. Voltak olyan díszítőelemek, amelyeknek Bécsben bukkant a nyomára Baliga Kornél. A hercegnői hálószoba és sarokszoba lakktábláit ugyanis még a 19. század második felében elszállíttatta Fertőd-Eszterházáról és a császárvárosi palotájuk díszítésére használta az Eszterházi-család. A hulladéknak minősített töredékeket is átvizsgálták: összesen öt láda stukkó-, kandalló- és fafaragvány töredék segített a nyolc terem rekonstrukciójában.

Baliga Kornél

Akad azonban olyan díszítőelem, aminek csupán a leírása maradt fenn. Így az úgynevezett pannós-szoba festményeit a belsőépítész maga készítette el: a barokk témákat korabeli képekből emelte ki és montírozta össze.

Sietségre buzdít a Haydn-évforduló

Az elkövetkező évek feladata, hogy a kutatásoknak megfelelően helyreállítsuk a kastély belső tereit – mondta az épületet gondozó Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója portálunknak. Varga Kálmán hozzátette: már idén elkezdődik, illetve folytatódik a kastély reprezentatív tereinek rekonstrukciója, bár a munka oroszlánrésze a nyári Haydn-fesztivált követő időszakra marad. A gondnokság tervei szerint egyébként a munkák alatt folyamatosan látogatható lesz az épület, hiszen az embereket gyakran maga a felújítás legalább annyira érdekli, mint a kastély. Varga Kálmán emlékeztetett arra, hogy a főhomlokzat rekonstrukciója idején sokan csak azért utaztak Fertőd-Eszterházára, hogy lássák a felállványozott épületet és azt, hogy miként színezik át.

A műemlékfelújítás közben megmutatkozó civil figyelem egyébként sem árt. Amikor Fertőd-Eszterházán a főhomlokzat megújítását négy éve elkezdték, a nyomokban fellelt terrakotta színre festették a homlokzat egy kis részét. Ekkor a helybéliek tiltakoztak a meglehetősen erős, nyers szín választása ellen és mintegy megerősítették a műemlékeseket, hogy egy másik, szintén barokk korból származó, ám diszkrétebb színezést válasszanak. Hiába, az idő és az ízlésváltozás próbáját a barokknak sem élte túl valamennyi eleme – fejtette ki az igazgató.

Ilyen lehetett egykor a berendezés II.

A helyreállítási munkákkal egyébként sietni kell Fertőd-Eszterházán, hiszen egyrészt a kormány kiemelt uniós projektté nyilvánította a beruházást, másrészt pedig közeleg a Haydn-évforduló. 2009-ben (a fél emberöltőn át Fertődön dolgozó zeneszerző halálának kétszázadik évfordulóján) Ausztria és Magyarország közösen emlékezik a barokk mesterre és várja a komolyzene szerelmeseinek hadát a világ minden tájáról. Eszterházán sajnos 1856-ban leégett az Operaház, ahol Joseph Haydn nagyobb zeneműveit bemutatták, így a kisebb hangversenyeket a kastély dísz-, és zenetermében, a nagyobbakat pedig valószínűleg a Budapesti Operaházban kell majd megrendezni – mondta Varga Kálmán.

A kastélybelső rekonstrukciója azonban az évforduló után is folytatódik, hiszen a teljes helyreállítás még akár egy évtizedig is eltarthat. A február közepéig a Budapesti Városvédő Egyesület galériájában látható tárlatot tavasszal Fertőd-Eszterházára költöztetik, hogy a látogatók helyszínen láthassák: ilyen volt és (remélhetőleg) ilyen lesz a legnagyobb magyarországi barokk kastély.

Ilyen lehetett egykor a berendezés III.

Szöveg és fotók: Kovács Olivér