Burgundiai Johanna kalandos élete

Burgundiai Johanna születésének pontos helyét és idejét nem ismerjük, annyi azonban bizonyos, hogy 1291 körül IV. Ottó burgundiai gróf és Artois grófnőjének, Mathildének első gyermekeként jött a világra.

Johanna még meg sem született, amikor az apja a IV. Fülöp francia királlyal kötött szerződésben felajánlotta kezét Fülöp elsőszülött fiának, az éppen akkor két éves Lajosnak.

A megállapodás ellenére azonban Lajos mégsem Johannát, hanem annak mutatósabb unokatestvérét, Margitot vette nőül, így a burgundiai leány kénytelen volt beérni Fülöp király második fiával, akit ugyancsak Fülöpnek hívtak. Házasságkötésükre 1307-ben Corbeil-ben került sor.

Hét éven át tartó nyugodt kapcsolatukat azonban 1314-ben országos botrány dúlta fel: húgát, Blankát és a trónörökös, Civakodó Lajos feleségét, Margitot két lovaggal a Nesle-toronyban „in flagranti” kapták. A közfelháborodást kiváltó eset kapcsán azonban nem csupán a „cédákat” zárták börtönbe, hanem bűnrészesként Johannát is, aki tudott és segédkezett a légyottok megszervezésében.

Noha Fülöp feleségét is elítélték, lényegesen enyhébb büntetést kapott, mint rokonai. Míg a bűnös feleségeket, Margitot és Blankát a rideg Chateau Gaillard-ba zárták, addig Johannát a barátságosabb Dourdanba szállították, ahol egy esztendőt töltött. 1315-ben az időközben francia királlyá választott X. Lajos kegyelméből kiszabadult a fogságból és visszatért férjéhez.

A Civakodó és annak posztumusz fia halála után, V. Hosszú Fülöp néven trónra került férje mellett ismét megillette a neki kijáró tisztelet. A Párizsban berendezkedett királyné csak férje 1322-ben bekövetkezett halála után vonult vissza. Élete utolsó esztendőit Burgundiában töltötte.

Az 1330. január 21-én, 40 éves korában elhunyt Johannát férje mellé, a párizsi Saint-Denise bazilikában helyezték végső nyugalomra.