Megkezdődött a nagy újjászületés korszaka Türkmenisztánban

Hét év száműzetés után visszatér az opera, a balett és a cirkusz Türkmenisztánba.
Betiltásukat a Kaszpi-tenger partján elterülő ország egykor mindenható ura, Saparmurat Niyazov néhai elnök rendelte el arra hivatkozva, hogy az effajta kedvtelések „idegenek” a türkmén kultúrától.
Két évvel halála után utódja elérkezettnek látja az időt arra, hogy a magát páratlan személyi kultusszal tömjénező volt államfő legmeghökkentőbb intézkedéseit végleg átadja a múltnak. Gurbanguly Berdimukhammedov elnök vasárnap este a televízióban ismertette a kulturális megújhodásra vonatkozó terveit, miszerint ismét megnyitnak a nagyközönség előtt egy operaházat, újra lesznek cirkuszi előadások, sőt egy mozit is építenek a fővárosban, Asgabatban.
„Országunkban ma új időszak kezdődik, amelyet a nagy újjászületés korszakának neveztünk el” – mondta tapsviharral megszakított beszédében.
Elődje, a közép-ázsiai szovjet utódállamot 21 éven át irányító Niyazov nem csak a szórakozást, de az élet csaknem minden területét szabályozta rendeleteivel, egy idő után felvette a türkménbasi, „minden türkmének atyja” címet, portréi és szobrai napjainkban is ott díszelegnek az ország minden valamirevaló településén.
A több ezer szobor közül is kiemelkedik az az egészalakos, aranyborítású műalkotás, amely Asgabatban áll és mindig a nap felé fordul.
Az új elnök hivatalba lépése óta a világ többi részétől elkülönült és az alapvető emberi jogok megsértése miatt Nyugaton nem egyszer bírált Türkmenisztán arra törekszik, hogy véget vessen elszigeteltségének és újabb külföldi beruházókat nyerjen meg hatalmas kőolaj- és földgázszektorának.
Kapcsolódó cikkeink: