Előd, Szalóme, Kordélia2020. október 22., csütörtök
Kultúra

Tökéletes ökováros a sivatag közepén

National Geographic Magyarország

Ahhoz már hozzászokhattunk, hogy a nyersolajlelőhelyekben gazdag arab országok a sivatag közepére üdülőcentrumot, légkondicionált buszmegállót vagy épp sípályát építenek. Most azonban úgy tűnik, hogy némi környezettudatosság is megjelent a megalománia mellett: az Egyesült Arab Emírségek fővárosától alig harminc kilométerre fogják ugyanis megépíteni a világ első teljesen önellátó, mindent újrahasznosító és üvegházhatású gázokat egyáltalán nem kibocsátó ökovárosát.

Bár az Egyesült Emírségek hét emirátusa közül egyelőre egyértelműen Dubai a legismertebb, Abu Dzabit pedig legfeljebb a hét hercegség fővárosaként (és egyben az egyik hercegségként) ismerték eddig, könnyen lehet, hogy nemsokára ez utóbbi kerül a nyilvánosság érdeklődésének középpontjába.

Persze a különleges épületeiről és a világtérképet formázó mesterséges szigeteiről, valamint sípályájáról ismert Dubai továbbra is a pihenni vágyók Mekkája maradhat, de az tény, hogy Abu Dzabi hercegsége sem kis vállalkozásba fogott: a fővárostól 30 kilométerre, a Perzsa-öböl mentén fogják felépíteni ugyanis a világ első tökéletes ökovárosát.

Presztízs a környezettudatosság jegyében

Átalagos esetben napon akár 50 Celsius fok, termőtalaj helyett homok, ivóvíz helyett sós tengervíz, dús vegetáció és gazdag állatvilág helyett pedig néhány bogárfaj és a tomboló homokvihar – nem épp ideális feltételek egy 50 ezres város felépítéséhez. Amely építéséhez ráadásul semmiféle környezetkárosító anyagot nem használhatnak, és amelynek működése is a környezetvédelem legszigorúbb szabályaira épül.

A hét elején pontosan egy ilyen város első terveit mutatták be az újságíróknak a projekt vezetői. Az elképzelések szerint 2009-re az első beköltözők már el is foglalhatják lakásaikat illetve üzleteiket, a több mint hat négyzetkilométeren elterülő város teljes egészében azonban csak 2016-ra lesz kész.

Hogy mennyibe fog kerülni a Masdar (arabul: forrás) névre keresztelt ökováros, arról nem sok szó esett a The Guardian című brit napilap beszámolója szerint. A hercegség illetékesei egyet azonban tudatosítottak a jelenlevőkben: nem fognak spórolni a projekten, hiszen a nyersolaj eladásból származó bevételeikből jelenleg még bármilyen presztízsberuházást finanszírozni tudnak. Márpedig akárhogy is nézzük dolgot, Masdar egyértelműen a presztízsről szól, még akkor is, ha a projektben komoly értékek (és nem csak a luxus) rejlenek: a tervezett városban például egyetemi központ is nyílik, amelynek fő kutatási területe a megújuló erőforrások és a zöld technológia lesz.

Mindenre figyeltek

De mitől is lesz olyan különleges ez a város? Elsősorban attól, hogy a WWF One Planet Living nevű programjának legszigorúbb előírásait egytől egyig teljesíti – azaz a tökéletes ökováros mintaképét fogják felépíteni a sivatagban.

Ha csak az épületeket nézzük: az öt emeletnél nem magasabb házak építőanyaga újrahasznosított anyag, amelyek átalakításába a lehető legkisebb energiát fektették. A maximum három méter széles utcák és a mélyen benyúló tetők nemcsak a járókelőket védik a tűző naptól, de az épületek belsejét is valamelyest megkímélik a forróságtól. Az utcáknak nemcsak a szélessége, hanem a hossza is korlátozva van: maximum 70 méter hosszú egy-egy utca, hogy a város szélén felállított szélkerekek megfelelőképpen huzatossá tegyék a város utcáit és tereit (ahol egyébként a tengerből nyert vízből táplálkozó szökőkutak is elviselhetőbbé teszik majd a városi-sivatagi forróságot).

 Masdar a tervezőasztalon

Masdar a tervezőasztalon

A város maga egyébként észak-kelet-dél-nyugat tájolású lesz, ez biztosítja majd a minden egyes háztetőre felszerelt napkollektorok számára a tökéletes hatékonyságot. A város ugyanis java részt (legalább 80 százalékban) napenergiával fog működni, amit pedig a nap nem fedez, azt szélenergiával vagy biomasszából nyert energiával pótolják. Energiára pedig szükség lesz, hiszen Masdar autómentes városnak épül, ami azt jelenti, hogy csakis tömegközlekedési eszközök révén (vagy gyalogosan) lehet eljutni a város egyik végéből a másikba. A közlekedés egyébként szó szerint három szinten zajlik majd: az egyik szinten az Abu Dzabiba igyekvőket szállítja egy elektromos high-tech vasút, a második szint a gyalogosoké, a harmadik szinten pedig a ma már egyes nyugati országok reptereire is közlekedő, vezető nélküli személyi taxik suhannak majd a különleges építésű pályákon.

Rájuk fér a változás?

A város vízfogyasztása az átlagos vízfogyasztás 50 százalékát teszi majd ki. A csatornákba kerülő szennyvizet teljes mértékben újrahasznosítják: részben újból ivóvizet, másrészt a város szélén létrehozott mezőgazdasági terület öntözését oldják meg vele. Persze az is jó kérdés, hogy a sivatag közepén mégis miből lesz egyáltalán ivóvíz: nos, a megoldás a napenergia segítségével sótalanított tengervízben rejlik –Masdar ugyanis a tengerhez viszonylag közel épül fel.

A város természetesen egyáltalán nem bocsát ki magából üvegházhatású gázokat, vagy bármilyen egyéb szennyező anyagot, de az is a One Planet Living része, hogy a város építésén dolgozó munkások is méltányos fizetésben részesülnek. Szó mi szó, a változás ebből a szempontból ugyancsak ráfér az Emírségekre. Ha csak az egy főre jutó éves üvegházhatású gáz kibocsátását nézzük, akkor Katart és Kuvaitot követően, az Egyesült Arab Emírségek harmadik helyezettként 34, 1 tonna üvegházhatású gázt bocsát ki évente egy főre számítva.

Hozzászólások

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.

Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak

Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak

Régészeti bizonyítékok árulkodnak arról, hogy miként kapcsolódtak ki Közép-Ázsia lakosai 3000 éve.

Miért váltsunk téli abroncsra?

Miért váltsunk téli abroncsra?

Ismét nyakunkon a közlekedés szempontjából legkevésbé kedvelt évszak, a tél. Ilyenkor nem csak az ablakmosó folyadékot kell télire cserélnünk, hanem az abroncsainkat is célszerű a téli útviszonyokra optimalizált téli gumikra váltani.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket