Subalyuk feltárása
1932. január 23-én Csóka József erdőmérnök engedélyt adott Dancza János barlangásznak, valamint hat társának a Bükkben található Hór-völgy meredek lejtőin lévő Subalyuk feltárására.
A magyarországi őskőkorkutatás egyik legfontosabb régészeti lelőhelye a bükki Hór-völgy meredek lejtőin lévő Subalyuk.
Csóka József, a choburgi hercegi uradalom erdőmérnöke 1932. január 23-én Dancza János barlangásznak, valamint hat társának engedélyt adott a Cserépfalu határában fekvő Subalyuk feltárására. Az előtérből, folyosóból, valamint csarnokból álló V alakú barlangban folyó munkálatok azonban csak néhány hétig tartottak, mivel az Egri Városi Törvényhatóság által folyósított 300 pengőnyi összeg csak február 25-ig volt elegendő.
Áprilistól viszont, miután a szakemberekben tudatosult a leletek felbecsülhetetlen értéke, az egri polgármestertől és a Magyar Királyi Földtani Intézettől kapott anyagi támogatásnak köszönhetően ismét folytatódtak az ásatások. A kutatás, amelybe májusban Dr. Kadic Ottokár neves főgeológus, a Földtani Intézet munkatársa is bekapcsolódott, Magyarországon egyedülálló antropológiai eredményeket hozott: 60-70 ezer éves neandervölgyi embermaradványokra bukkantak.
A barlangból, az állat- és tűzhelymaradványok mellett két emberi csontváz darabjai kerültek elő: egy nőnek az állkapcsa, szegycsontja, néhány csigolyája, keresztcsontja, térdkalácsa, kéz-és lábujjcsontjai, továbbá egy feltételezhetően 3-7 év közötti gyermek koponyája, állcsontja, bordája, csigolyái, valamint ujjpercei.
Az európai viszonylatban is figyelemreméltó leletegyüttest napjainkban a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának pleisztocén gyűjteménye őrzi.
Kapcsolódó cikkünk: