Káprázatos múmiákra bukkantak Egyiptomban (Fotók!)

Orosz és amerikai régészek négy sírkamrát tártak fel, amelyekben jó állapotban lévő múmiákra leltek. Az egyik múmia, egy asszonyé, aranyozott maszkot visel. Ez ritka kincsnek számít a Deir el-Banat-i nekropoliszban, amelyet az ókortól napjainkig előszeretettel dézsmáltak a sírrablók.

A nekropoliszba a Kr.e. III. század elejétől a Kr.u. VIII. századig temetkeztek. A régészcsoport 150 további, különböző korokból származó sírt is talált, valamint eltemetett, igen rossz állapotban lévő múmiák tucatjaira rábukkantak.

Zahi Havasz, az Egyiptom ókori műkincseit felügyelő tanács vezetője a kincsekről így nyilatkozott: „Ez a Ptolemaida-korszakból fennmaradt legszebb nekropolisz.” A görög uralom időszaka akkor kezdődött, amikor Nagy Sándor Kr.e. 332-ben meghódította Egyiptomot.

A négy sírkamrában talált koporsókat a Holtak Könyvéből vett idézetek díszítik, amelyek arra voltak hivatottak, hogy egyengessék az elhunytak útját a túlvilág felé.

A koporsók közül három fából készült és párhuzamosan helyezkedett el. A negyedik, kisebb koporsó, amely feltehetőleg egy gyermek számára készült papiruszból vagy ahhoz hasonló anyagból, enyhe szögben helyezkedett el a többihez képest. A közös temetkezést egy család végső nyughelyének tartják a szakértők, akik szerint meglehetősen szokatlan ezen a vidéken a koporsók különféle tájolása.

Két koporsó lakóját tetőtől talpig élénk mintás kartonborítás takarja. Az egyik holttest aranyozott kartonmaszkot visel – az arany az óegyiptomi hitvilágban az öröklétet jelképezte, s arra volt hivatott, hogy az idők végezetéig megőrizze az elhunytak földi maradványait.

A feltárások során a nekropolisz szélén egy furcsa temetkezési helyet is találtak, amelyben egy gyermek nem mumifikált holtteste, valamint néhány mumifikált kutyatetem volt. Hasonló temetkezésre eddig még soha nem bukkantak Egyiptomban.

A gyermek holttestét, amely a száraz klíma következtében természetes úton mumifikálódott, részben zsákvászon borítja. Alsó végtagjai körül egy egész kutyafalka hever, amelyben egyaránt megtalálhatók kölyökkutyák, s kifejlett felnőtt egyedek.

„A kutyamúmiák összevissza hevernek, nincs semmiféle rendszer a tájolásukban” – vélekedett Salima Ikram, a kairói Amerikai Egyetem egyiptológusa, állatmúmia-szakértő. Mint kifejtette, az egyiptomiak tartottak háziállatokat, s előfordult, hogy az elhunytak mellé temették kedvenceiket. Állattetemeket vallási rítus részeként is helyeztek el a sírkamrában, ám a Fajjúm-oázisbéli nekropoliszban felfedezett temetkezés egyikre sem hasonlít.