Új tetőt és fényt kap Vitéz János Studioloja

2007. június 8-án jelentette be Hiller István kulturális miniszter Rómában, hogy a kutatók véleménye szerint Sandro Botticelli által készített falkép található Esztergomban, Vitéz János egykori dolgozószobájában. A hír órák alatt bejárta a magyar sajtót (a világsajtó egy részét is), azonban az öröm nem tartott sokáig: hamarosan több szakértő is cáfolta, hogy a Mértékletesség allegorikus nőalakját az olasz reneszánsz mester készítette volna. Néhány nap múlva több külföldi szakértő látogatott Esztergomba, akik szintén kételyeiknek adtak hangot.

Ezután megszűntek a híradások: úgy tűnhetett, a közönséget nem csupán a falképek eredete, de azok további sorsa sem érdekelte. Néhány nappal ezelőtt azonban több írás is megjelent, amelyek szerint a védőtető rossz szigetelése miatt a pusztulás szélén állnak a reneszánsz falképek. Távirati stílusban nagyjából ez minden, amit a nagyközönség megtudott az esztergomi Studioloban nyolc éve tartó kutatásáról.

Nem a művész, a mű a fontos

„Ez kérem, egy tipikus magyar történet, amikor semminek sem tudunk örülni és mindent eltúlzunk” – mondta a National Geographic Online-nak az Esztergomi Vármúzeum igazgatója. Horváth Béla szerint az az igazán elszomorító a Studiolo falképeinek kutatásában, hogy a közvélemény alig-alig értesült róla, holott a munka már 2000-től folyik. „Nem tudom, hogy tényleg Botticelli készítette-e a seccot (amely a készítés technikájában tér el a freskótól, hiszen ennél száraz vakolatra viszik fel a festéket), az viszont biztos, hogy értékes reneszánsz alkotásokról van szó, amelyeket meg kell őriznünk az utókornak” – tette hozzá a múzeumigazgató.

Ugyan az 1938-ban az egykori dolgozószoba fölé emelt védőtető mind kevésbé képes ellátni a feladatát, Hováth Béla szerint koránt sincs vészhelyzet. A helyiségben magas ugyan a páratartalom, hiszen vizesek a falak, azonban a falképeket közvetlenül nem fenyegeti a károsodás veszélye.

„A tetőt a konstrukciója miatt kell mindenképpen cserélni” – mondta a múzeumigazgató. „Az 1938-as helyreállításnál sietni kellett, hiszen I. István király halálának kilencszázadik évfordulóját nem lehetett elhalasztani, ezért került lapos tető a Studiolo fölé. Átgondolatlan megoldás volt, hiszen a magyarországi éghajlati viszonyok mellett ennél a megoldásnál előbb-utóbb bizonyosan szigetelési problémák lesznek. Így is történt, és most már az utólagos szigetelési megoldások sem képesek meggátolni a falak vizesedését. Az új tetőre egyébként nem csak a szigetelési problémák miatt van szükség: olyan konstrukció kell, amely „megnyitja”, világossá teszi az eddig meglehetősen sötét teret.”

A kutatás után jöhet a munka

A Reneszánsz Év 2008 nyitó ünnepségén a kulturális tárca vezetője jelentette be, hogy az Esztergomi Vármúzeum százmillió forintot kap az új védőtető elkészítésére. „A pénz felhasználásáról, az ütemezésről azonban a múzeumnak kell döntenie, hiszen ők tudják, milyen kutatási helyreállítási munkákra van szükség” – nyilatkozta portálunknak a Reneszánsz Év 2008 programiroda kommunikációs vezetője. Lengyel Roland hozzátette: a pénz bármikor lehívható a számláról. A kommunikációs vezető egyébként úgy véli, hogy az esztergomiak akár a magánszférát is megkereshetik további támogatásért, hiszen országos jelentőségű műemléki beruházásról van szó, amikor „megtérül” a cégek által befektetett pénz.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal minden lehetséges eszközzel igyekszik támogatni az új védőtető elkészítését és a Studiolo megnyitását még ebben az évben a látogatók előtt – mondta el a National Geographic Online-nak a hivatal elnöke. Mezős Tamás ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a Studiolo csupán egyik – bár rendkívül fontos – eleme az épületegyüttesnek, hiszen attól alig néhány méterre található a királyi kápolna, amely román kori és gótikus elemeket tartalmaz.

„Nagyon érdekes lesz a tervezési folyamat, hiszen nyilván teljes egészében meg kell mutatni a műemlék történetiségét” – magyarázta az elnök. Ráadásul – tette hozzá – szintén Esztergomban, a várhoz közel, a székesegyházba beépítve található a legépebben maradt reneszánsz emlékünk, a Bakócz kápolna, amelynek az állapotát szintén érdemes megvizsgálni.

Kapcsolódó cikkünk: