Lubbe, a Reichstag felgyújtója?
1933. február 27-én Berlinben elfogták Marinus van der Lubbet, a baloldali érzelmeiről ismert holland munkást, akit a nácik a birodalmi gyűlés épületének felgyújtásával vádoltak meg. A huszonéves fiú hónapokkal később hazaárulásban és szándékos gyújtogatásban bűnösnek találtatott, és guillotine általi halálra ítélték.
Miután Hindenburg köztársasági elnök 1933. január 30-án a koalíciós kormány élére Adolf Hitlert nevezte ki, a hatalom csúcsára került Führer március 5-ére mindent eldöntő szavazást írt ki. A nemzetiszocialistákra azonban komoly veszélyt jelentett a potenciális ellenfélnek számító baloldal, ezért a nácik számára létfontosságúvá vált a kommunisták kiiktatása. Erre kínált kiváló lehetőséget a birodalmi gyűlés épületének felgyújtása, s az azután indított kirakatper.
A Hermann Göring SA vezér által megszervezett gyújtogatást a kommunistákra fogták, s a Reichstag-tűz napján, 1933. február 27-én, 21 óra körül elfogták a főbűnösnek kikiáltott, baloldali érzelmeiről ismert, holland származású munkást, Marinus van der Lubbet.
Az ügy kapcsán a 24 éves fiún kívül még négy másik kommunista vezért is börtönbe vetettek, nekik azonban a Reichstag kiégésének időpontjára megdönthetetlen alibijük volt, így a hatóságok kénytelenek voltak őket szabadon engedni.
A komoly pszichés zavarokkal küzdő Lubbének viszont nem volt ilyen szerencséje: néhány hónappal később Lipcsében hazaárulás és szándékos gyújtogatás vádjával bíróság elé állították, s guillotine általi halálra ítélték. Az anarchista ifjút 1934 januárjában kivégezték, és Lipcse egyik temetőjének jeltelen sírjában helyezték örök nyugalomra.
Lubbe testvére azonban sohasem nyugodott bele bátyja ártatlanul történt elítélésébe, s az ő elszánt kitartásának is nagyban köszönhető, hogy 2007. december 6-án a német főügyészség annulálta az évtizedekkel korábban hozott ítéletet.
Ősi árkokra bukkantak egy mezőn
A gyűrűs árkok funkciója nem egyértelmű, jelen esetben talán állatokat tarthattak a helyszínen.
Az első vaslady
A párizsi Notre-Dame székesegyház tűz utáni felújításakor derült ki: már a 12. században alkalmaztak vasalásokat az épület megerősítéséhez.
Dögevés vezethetett az emberi nyelv ősének születéséhez
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének munkatársai Szathmáry Eörs akadémikus, az intézet kutatóprofesszora irányításával a nyelvet megelőző protonyelvi képesség evolúciójának számítógépes szimulációjával megállapították, hogy az előnyelv akár közel kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott.
Hihetetlen kincseket őriz Közép-Európa egyik legrégebbi levéltára
Vajon mi lehet a feladata egy magyar levéltári delegátusnak Bécsben? Mitől olyan különleges a levéltári munka?
Új állatvédelmi törvény Spanyolországban
Az új spanyol állatvédelmi törvény szerint legfeljebb három napig lehet magára hagyni a háziállatokat, a macskákat kötelező ivartalaníttatni és chippel ellátni, a kutyatulajdonosoknak felelősségbiztosítást kell kötniük.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
