Melinda, Vivien, Aranka2020. december 02., szerda
Kultúra

2050-ben már 27 megaváros lesz a világon

National Geographic Magyarország

Az év végén már minden második ember városban lakik majd, a század közepére pedig az emberiség hetven százaléka lesz városi az ENSZ legutóbbi előrejelzése alapján.

A világszervezet szerint 2050-re a mostani 19-ről 27-re emelkedik a megavárosok, azaz a 10 milliósnál nagyobb települések száma, de a városi lakosság növekedésének több mint ötven százaléka a nagyságrendekkel kisebb, 500 ezernél kevesebb embernek otthont adó városokat érinti.

2025-re a legnagyobb város továbbra is Tokió marad 36, 4 millió lakosával. A második legnépesebb az indiai Mumbai lesz 26, 4 millió, a harmadik pedig Delhi 22, 5 millió emberrel. Az elkövetkező évtizedekben megacityvé válik többek között a nigériai Lagos, a kongói Kinshasa vagy a pakisztáni Lahore és Karachi.

Csökken a vidéki lakosság

A bolygó teljes lakossága 6, 7 milliárdról 9, 2 milliárdra emelkedik az évszázad közepére, míg a városiak száma 3, 3 milliárdról 6, 4 milliárdra nő. „A városok tehát mindenestül felszívják a népességnövekedést, és a vidéki lakosság egy részét is magukhoz vonzzák” – áll a kedden publikált jelentésben. „Ennek eredményeképpen a vidéki lakosság a számításaink szerint tíz éven belül csökkenésnek indul és 2050-ben már 600 millióval kevesebben élnek majd falvakban, mint most.”

Európában, Észak-Amerikában és több más fejlett régióban jelenleg is városlakó a népesség több mint 70 százaléka, Afrikában viszont csak 39, Ázsiában pedig 41 százalék a városiak aránya. „A magasan fejlett régiókban a városi lakosság aránya már 1950-ben csaknem 53 százalék volt, míg a kevésbé fejlett területeken 2019 előtt nem várható az 50 százalékos határ átlépése” – nyilatkozta Hania Zlotnik, az ENSZ népesedési elemzőközpontjának vezetője a jelentést bemutató New York-i sajtóértekezletén.

Ázsiában az ENSZ várakozása szerint 2020 és 2025 között érheti el a fele-fele arányt a városi és a vidéki lakosság, Afrikában pedig 2045 és 2050 között. „Reméljük, hogy a városiasodás kéz a kézben jár majd a gazdasági növekedéssel” – mondta az elemző.

India sokkal lassabban urbanizálódik, mint Kína

A rendkívül gyorsan urbanizálódó Kínában ma a lakosság 40 százaléka, nagyjából félmilliárd ember lakik városokban, 2050-ben pedig már 70 százalék, azaz valamivel több, mint egymilliárd ember. A világ második legnépesebb országában, Indiában viszont csak 29 százalék – 300 millió fő – a városiak aránya, és az évszázad közepére sem emelkedik 55 százalék fölé. „India várhatóan sokkal kevésbé fog urbanizálódni, mint Kína, és a következő évtizedekben a legnagyobb vidéki népességgel rendelkező állam lesz” – mondta Zlotnik.

Ahol tartósan többen élnek vidéken

A városi lakosság viszonylag kevés országban koncentrálódik. „A városiak 75 százaléka jelenleg 25 országban él és ez a szám csak 28-ra emelkedik a század közepére” – mondta a szakértő. Hangsúlyozta, hogy az urbanizáció szintjében jelentős különbségek mutatkoznak, és ezek a 21. század közepére sem fognak eltűnni. Burundiban például tízből egy ember lakik csak városban, míg Szingapúr, Hongkong és Makaó lakossága 100 százalékosan urbanizált.

A legnagyobb régión belüli különbséget egyébként az óceániai térségben mérték az ENSZ kutatói; Ausztráliában 90 százalék a városiak aránya, Pápua Új-Guineában viszont csak 12 százalék.

Linkajánló:

  • Az ENSZ Népesedési Elemzőközpontjának honlapja >>

  • Hozzászólások

    Mekkora is lehetett Góliát?

    Mekkora is lehetett Góliát?

    A Dávid ellen küzdő, az Ószövetségből ismert filiszteus férfi a leírások alapján igazi óriás volt.

    A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményeit

    A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményeit

    A Vezúv törmelékei közel két évezreden át védték a freskókat, felszínre kerülve azonban ugyanezen anyagok károsítják az alkotásokat.

    Hogyan jelentek meg az első politikusok?

    Hogyan jelentek meg az első politikusok?

    Az emberiség történetében kulcsfontosságú volt, hogy a kvázi egyenlőség alapú vadászó-gyűjtögető csoportokból kialakuljanak az első centralizált közösségek, a folyamattal kapcsolatban azonban rengeteg a kérdés.

    Ősi nyilak kerültek elő a jégből

    Ősi nyilak kerültek elő a jégből

    A szakértők úgy vélik, hogy a norvégiai hegység tökéletes hely lehetett az őskori vadászoknak.

    Az adventi koszorú története

    Az adventi koszorú története

    Honnan származik, és milyen szimbolikát közvetít az adventi koszorú?

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket