Szent Kunigunda halála

980 körül I. Siegfried luxemburgi gróf lányaként világra jött Kunigunda, II. Henrik német-római császár felesége volt. Noha ifjúkoráról nagyon keveset tudunk, annyi bizonyos, hogy már gyermekként vonzotta az apácák Istennek szentelt tiszta élete, és csak szülei kívánsága előtt hajolt meg, amikor hozzá ment Henrikhez.

Ennek ellenére házasságuk jól sikerült, és a mélyen vallásos pár kapcsolatát a kölcsönös tisztelet és szeretet jellemezte. Kunigunda mindenhová követte férjét, és jótékony hatása állítólag Henrik politikájában is érezhető volt.

Miután Henrik 1024-ben elhunyt, a gyermektelen Kunigunda az évekkel korábban a férje által Kaufungenben alapított apácarendbe költözött, s a drágakövekkel ékesített császárnői ruháját vezeklőruhára cserélte. Kunigundát még apátnővé is meg akarták választani, azonban az asszony a rá jellemző alázatossággal visszautasította a felkérést, és rangos származása ellenére megmaradt egyszerű apácának.

A szent életű asszony, aki oly példaértékűen töltötte mindennapjait a kolostor falai között, kilenc éven át élt hittársai között; 1033. március 3-án, 53 éves korában a zárdában hunyt el. Halála után – saját kívánságára – Bambergbe vitték és szeretett férje mellett temették el.

Kunigundát, kinek nevéhez oly sok csoda fűződött, III. Ince pápa 1200-ban szentté avatta.