Sárgaporriadó Dél-Koreában és Japánban
Az iskolák bezártak, a csipgyártó üzemekben pedig óvintézkedéseket vezettek be Dél-Koreában, ahova a hét végén Kína felől besüvöltött a tavaszi homokviharszezon első, sárgás porral mindent belepő szele.
A februártól akár májusig hullámokban tomboló száraz szél a kínai Góbi-sivatagban kapja fel millió tonnaszám a homokot, amely a gyorsan fejlődő kínai ipari területekről rákkeltő anyagokat, például dioxint sodor magával a szomszédos Dél-Koreába és Japánba.
A gyerekekre különösen veszélyes, mert gyengébb az immunrendszerük – magyarázta egy oktatásügyi illetékes a félsziget déli csücskén fekvő Puszan városából. A „sárga homok” sokaknál fulladásos légzészavarokat okoz.
A dél-koreai hatóságok a hét végén léptették életbe a szezon első „sárgaporriadóját”, hétfőn pedig az ország délkeleti régiójában figyelmeztették a szülőket, hogy ne engedjék ki a házból az általános iskolás vagy kisebb gyerekeket.
A mindennapi életre is bénítóan hat a levegőben szálló sárga porköd: a motorosoknak különösen figyelniük kell a csökkent látótávolság miatt. Az utcai árusok pedig műanyag terítőkkel védik a portékáikat.
A csipgyártó üzemekben különleges szűrőrendszereket kellett felszerelni, a dolgozókat pedig alaposan portalanítani kell, mert a beszivárgó finom por tönkreteheti mikroszkopikus technikával gyártott csipeket.
A vihar Japán egyes részeit is elérte. A meteorológiai jelentések szerint várhatóan keddre tombolja ki magát.
A koreai állami környezetvédelmi intézet adatai szerint a homokvihar következtében évente 165 (főként idősebb) dél-koreai leli halálát, és 1, 8 millióan betegszenek meg. Az anyagi kár a becslések szerint megközelíti az évi hatmilliárd dollárt.
A japán környezetvédelmi miniszter a múlt hónapban tartott sajtóértekezletén azt kifogásolta, hogy míg Dél-Koreával kitűnő a kapcsolat és az együttműködés, a kínaiak államtitokként kezelik a természeti csapást. „A sárga homokkal kapcsolatban nem igazán értem, hogy hogyan és miért kell államtitokként kezelni. A levegő nem áll meg az országhatároknál és a sárga homok is átmegy rajtuk. Úgy vélem, fontos lenne, hogy megosszuk az információkat” – hangsúlyozta a miniszter.
A három ország eredetileg közös kutatásokat kezdett a homokviharokkal kapcsolatban. A japánok a közelmúltban fel is tették kutatási eredményeiket és az előrejelzéseket az internetre, a kínai hatóságok azonban elzárkóztak ettől a nyilvánosságtól.
Különleges sziklarajzokat találtak Ausztráliában
Az ausztrál őslakosok által létrehozott ábrák a kultúrák közötti kapcsolatokról árulkodnak.
Pán görög isten szobrára bukkantak Isztambulban
A kutatók úgy vélik, hogy a 20 centiméter magas figura a római korból származik.
Az Év Múzeuma – 2023
Az Év Múzeuma díjat a Pulszky Társaság 1996-ban alapította, célja az elmúlt évben jelentős eredményeket felmutató muzeális intézmények díjazása.
Megtalálták Görögország legősibb régészeti lelőhelyét
A maradványok 700 ezer évesek, és a Homo antecessortól származhatnak.
Elfeledett uralkodó szobrára bukkantak Mexikóban
A huasztek civilizációt egy időben az Azték Birodalom is bekebelezte, végül az európai hódítás hozta el a kultúra bukását.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
