Rawlinson, az óperzsa írás megfejtője
1895. március 5-én, 85 éves korában Londonban elhunyt Henry Rawlinson diplomata, régész, aki I. Dareios háromnyelvű behisztumi feliratából kiindulva megfejtette az óperzsa írást.
1810 áprilisában lótenyésztő családban született Henry Rawlinson diplomata, régész, az óperzsa írás megfejtője. A kiváló nevelésben részesült Rawlinson mindössze 16 éves volt, amikor belépett a kelet-indiai hadtestbe, és Indiába utazott.
Az ifjú hat éven át tartózkodott Indiában, aztán Perzsiába rendelték, ahol rövid időn belül tökéletesen elsajátította a perzsa nyelvet. A közel-keleti kultúra és történelem iránt rajongó Rawlinson itt találkozott az I. Dareios korából származó, háromnyelvű behisztumi felirattal, amelynek lemásolása két évet vett igénybe.
Noha az angol és a perzsa viszony megromlása miatt néhány évre el kellett hagynia Perzsiát, a térségben maradt, és minden szabadidejét az ókori feliratok tanulmányozásának szentelte. Az amatőr tudós hírében álló Rawlison, aki időközben katonai pályáján is egyre magasabbra jutott, az új hobbija miatt gyakran került életveszélyes helyzetbe, azonban ez sem tántorította el a további kutatásoktól.
A behisztumi szikla
Rawlinson Ninivében és Babilonban is sikerrel kutatott: rendkívül nagy számban bukkant asszír-babiloni feliratokra. Így nem csupán a behisztumi felirat óperzsa szövegét fejtette meg, hanem angol kollégáival együtt számtalan más ékírást is.
Miután publikálta eredményeit és a British Múzeumnak adományozta a keleten begyűjtött antikvitásait, felmondott a kelet-indiai hadtestnél, és végleg Londonban telepedett le.
A behisztumi felirat
Henry Rawlinson, aki életének második felében már sokkal inkább a politikával, mint sem a tudománnyal foglalkozott, 1895. március 5-én, magas kort megélve, Londonban hunyt el.
Az Akropolisz Múzeum kiállításán egy csodálatos cserépedény
A Kr.e. 420 körül készült, Meidias Hydria néven ismert háromfülű, vörösalakos, ókori görög cserépedényt a British Museum adta kölcsön az athéni Akropolisz Múzeumnak.
Elveszett erőd nyomaira bukkanhattak Jeruzsálemben
A kutatók olyan cserepeket tártak fel, amelyek IV. Antiokhosz szeleukida király korára datálhatóak.
Bizánci érmére bukkantak Norvégiában
Hogy miként került a pénz Skandináviába, az kérdéses.
Visszafordíthatatlan régészeti károk keletkeznek Ukrajnában
Fosztogatások, a védelmi állások kialakítása és bombázások fenyegetik a kulturális javakat.
Litkai Gergellyel, az ország legzöldebb humoristájával indultunk útnak
Litkai Gergely az ország egyik legismertebb humoristája, aki köztudottan igen elkötelezett a fenntarthatóság iránt. De környezettudatossága vajon autózási szokásaira is kiterjed? Többek között erre kerestük a választ Gergővel, akit vezetés közben kérdeztünk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
