Rawlinson, az óperzsa írás megfejtője
1895. március 5-én, 85 éves korában Londonban elhunyt Henry Rawlinson diplomata, régész, aki I. Dareios háromnyelvű behisztumi feliratából kiindulva megfejtette az óperzsa írást.
1810 áprilisában lótenyésztő családban született Henry Rawlinson diplomata, régész, az óperzsa írás megfejtője. A kiváló nevelésben részesült Rawlinson mindössze 16 éves volt, amikor belépett a kelet-indiai hadtestbe, és Indiába utazott.
Az ifjú hat éven át tartózkodott Indiában, aztán Perzsiába rendelték, ahol rövid időn belül tökéletesen elsajátította a perzsa nyelvet. A közel-keleti kultúra és történelem iránt rajongó Rawlinson itt találkozott az I. Dareios korából származó, háromnyelvű behisztumi felirattal, amelynek lemásolása két évet vett igénybe.
Noha az angol és a perzsa viszony megromlása miatt néhány évre el kellett hagynia Perzsiát, a térségben maradt, és minden szabadidejét az ókori feliratok tanulmányozásának szentelte. Az amatőr tudós hírében álló Rawlison, aki időközben katonai pályáján is egyre magasabbra jutott, az új hobbija miatt gyakran került életveszélyes helyzetbe, azonban ez sem tántorította el a további kutatásoktól.
A behisztumi szikla
Rawlinson Ninivében és Babilonban is sikerrel kutatott: rendkívül nagy számban bukkant asszír-babiloni feliratokra. Így nem csupán a behisztumi felirat óperzsa szövegét fejtette meg, hanem angol kollégáival együtt számtalan más ékírást is.
Miután publikálta eredményeit és a British Múzeumnak adományozta a keleten begyűjtött antikvitásait, felmondott a kelet-indiai hadtestnél, és végleg Londonban telepedett le.
A behisztumi felirat
Henry Rawlinson, aki életének második felében már sokkal inkább a politikával, mint sem a tudománnyal foglalkozott, 1895. március 5-én, magas kort megélve, Londonban hunyt el.
Megvizsgálták a skóciai sziget rejtélyes kőköreit
Skye szigetének ősi lakói izgalmas leleteket hagytak maguk után.
Elrejtett kincset talált két túrázó
A szakértők úgy vélik, hogy a tárgyakat a második világháború idején rejtették el.
Feltárás kezdődik a Noé bárkájának vélt formációnál
A törökországi Durupınar-formációt egyesek Noé bárkájának lelőhelyeként azonosítják, a régészeti szakma azonban igencsak kritikus az elmélettel kapcsolatban.
Emberáldozatokat találtak a maja vérbarlangban
A Cueva de Sangreit évszázadokon át használták emberek feláldozására.
Elveszett pápai palotára bukkantak
A Rómában zajló felújítási munkálatok részeként kerültek elő egy középkori épület maradványai.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
