X. Leó, a híres reneszánsz pápa

1475-ben a firenzei Medici-családban látta meg a napvilágot Giovanni di Lorenzo, X. Leó katolikus egyházfő. Másodszülött fiúként szülei egyházi pályára szánták, ennek megfelelően már három éves korában megkezdték gyermekük oktatását, felkészítését. Az ifjú Lorenzo képzésében olyan ismert humanisták vettek rész, mint Caffagiolo, Bernardo Michelozzi, vagy Niccoló Michelozzi.

Giovanni Medici családja támogatásának köszönhetően gyors és sikeres karriert futott be. Alig volt hét esztendős, amikor az Arezzóban lévő St. Michele kolostor élére került, 13 éves korában II. Ince pápa jóvoltából bíborosi címet kapott, ő lett minden idők egyik legfiatalabb kardinálisa, 38 évesen pedig katolikus egyházfő lett.

Miután 1513 februárjának végén elhunyt II. Gyula, széles támogatottságának és erős anyagi befolyásának köszönhetően március 11-én Giovanni Medicit X. Leó néven pápává választották.

A Medici-sarj a magyar származású Bakócz Tamást győzte le a pápaválasztáson. Az eleinte komoly esélyesnek számító esztergomi érsek azonban az első fordulóban Giovanni 15 igen szavazatával ellentétben csupán nyolcat kapott, a második megmérettetésen pedig végérvényesen elbukott. Bakócz Tamás hiába osztogatta a pápaválasztó bíborosoknak oly bőkezűen az aranydukátokat, a konklávé jobbnak látta a hazai jelöltet támogatni.

Az utolsó igazi reneszánsz pápának tartott X. Leó azonban nem csak a vallásnak élt. „Élvezzük a pápaságot, amit Isten adott nekünk!” felkiáltású életelvét követve nem csupán bőkezű mecénásnak bizonyult, hanem rendszeresen áldozott a világi élet oltárán is. A szép ruhák, a csábító asszonyok, a fenséges ételek, a vidám utcabálok, a fesztiválok minduntalan rabul ejtették, életvitele sokkal inkább tűnt dúsgazdag főnemesnek, mint katolikus egyházfőnek.

A középkor legnagyobb művészetpártolója hírében álló pápa 1521 decemberében hunyt el olyan hirtelenséggel, hogy az eset még a Pápai Államban is sokakat meglepett.