Salamon, Antal2020. október 24., szombat
Kultúra

Döntöttek Pécsett: bemutatható lesz a középkori egyetem

National Geographic Magyarország

A pécsi közgyűlés döntésének értelmében 200 millió forintot ad a város a székesegyház mellett már korábban feltárt, részben helyreállított középkori egyetem teljes műemléki helyreállítására és bemutatására. A pénz nyártól lesz elérhető, a műemléket, és abban az Aranyos Mária kápolna gótikus szobrait, illetve az egyetem történetét bemutató kiállítást jövő év végén nyithatják meg a látogatók előtt.

„A kétszázmillió forintot az Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében ítélte meg a közgyűlés a jelentős műemlék helyreállítására” – mondta el a National Geographic Online-nak Pécs alpolgármestere. Gonda Tibor hozzátette: a város döntése után az uniós szabályoknak megfelelően pályázniuk kell a tervekkel a Regionális Operatív Program keretében. A pályázat lezárulta után a helyreállításra és bemutatásra szánt pénz nyár közepétől már elérhető lesz.

„Ugyan Pécs 2010-ben lesz Európa Kulturális Fővárosa, azonban mivel korábban már megtörtént a középkori egyetem feltárása és kész tervek vannak a bemutatásra is, remélem, hogy 2009 végén meg lehet majd nyitni a műemléket a látogatók előtt” – jelentette ki az alpolgármester.

Egyetem az elsők között

A tizennegyedik század közepe az egyetemalapítások időszaka volt Közép-Európában. Prágában 1348-ban, Krakkóban 1364-ben, Bécsben 1365-ben létesítettek egyetemet. A pécsi intézményt 1367-ben alapította Vilmos püspök. A korszak legtöbb egyeteme királyi székhelyen nyitotta meg a kapuit, a pécsi azonban kivétel volt: a szervezést az ugyancsak eltökélt püspöknek köszönhetjük, s ő volt az, aki vállalta az intézmény fenntartását is. Az előkészületek és Nagy Lajos király jóváhagyása után V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jén írta alá Viterbóban az alapítólevelet.

A pécsi egyetemnek egész biztosan két kara működött: a facultas artium, ahol a továbblépéshez szükséges alapismereteket oktatták, és a jogi kar, ahol a római és kánonjogi ismeretekre lehetett szert tenni. Az egyetem legismertebb professzora Galvano di Bologna, aki 1374-ig tanított az intézményben. Egész biztosan nem folyt viszont teológiai képzés az intézményben. A pápa ezt ugyanis nem engedélyezte, nemcsak Pécsett, hanem a többi vele egyszerre alapított egyetemen sem. Miután Bécs, Prága és Krakkó egyetemei folyamatosan működtek, illetve újraalapították őket, a teológiai fakultást is engedélyezték.

A pécsi egyetem hamarosan elvesztette egyetemi rangját, de székesegyházi iskolaként egészen 1543-ig, a török megérkezéséig működött. Az egyetem helyének pontos leírását a török világutazónak, Evlia Cselebinek köszönhetjük. „Többi között az isteni Eflatunnak (Platón) a belső várban lévő régi, tudományos főiskolája… A korábbi időben ebben a főiskolában keletről is nyugatról több tanuló lakott…jelenleg azonban e szobácskákban várkatonaság lakik, s a lakosokkal szórakozik” – írta a 17. században az utazó történetíró.

A sors fintora, hogy míg az egyetem helymeghatározása egy töröknek köszönhetően maradt fenn, addig az épületet a magyar történelem egyik legnagyobb korabeli hőse pusztította el. 1664-ben Zrínyi Miklós horvát bán kísérletet tett a város elfoglalására. Az ostrom ugyan nem sikerült, de Zrínyi katonái egy jelentős falszakaszt felrobbantottak. A detonációban pedig elpusztult az egykori egyetem épületének jelentős része is.

Ami maradt, azt viszont nem bontották vissza. A falak eltemetődtek, majd a 18. századi barokk térrendezés keretében feltöltötték a székesegyház körüli területet, így az egyetem romja – több jelentős építménnyel együtt – végérvényesen a föld alá került.

Csipkerózsika álmából ébred a helyreállítás

Az egyetem pontos helye már a 20. század elejétől foglalkoztatta a kutatókat. Cselebi leírását – amely szerint egészen közel állott a székesegyházhoz a Püspökvár területén – többen kétségbe vonták. Már csak azért is, mert fennmaradt egy felmérés, illetve térkép1687-ből, amely a város visszafoglalása utáni állapotot rögzítette. Ezen pedig a székesegyház körül semmilyen épületnek nem volt nyoma.

A Püspökvár feltárási munkái az 1970-es években kezdődtek el Pécsett. A székesegyház északi fala mellett 1980-ban bukkantak az Aranyos Mária kápolna maradványaira, majd öt évvel később megkezdődött a kápolnától keletre található egyetem feltárása is.

„Természetesen azt bizonyítanunk kellett, hogy a mintegy harminc méter hosszú, egy nagyteremből és a hozzá kapcsolódó kisebb szobákból, valamint egy folyosóból álló épület valóban a középkori egyetem maradványa” – mondta el portálunknak G. Sándor Mária régész, aki Gerő Győzővel a terület 1985-ben elkezdődött feltárását vezette. „Szerencsénkre nagyon sok kőfaragvány került elő, így egy címerkő is az egykori egyetem épületéből. Mivel ez egyértelműen az alapító Vilmos püspökhöz köthető maradvány, Cselebi leírásával együtt sikerült bizonyítani, hogy valóban az egyetem épülete került elő.”

A feltárás a kilencvenes években is folytatódott és páratlan szobortöredékek kerültek elő a kápolna feltöltéséből. A jelenleg múzeumi raktárban álló, eredetileg festett kövek a szakemberek szerint művészeti értéküket tekintve egyenrangúak a budai várban talált Zsigmond-kori szobortöredékekkel – csak éppen jó fél évszázaddal korábbiak. Az Anjou-kori faragványok értékét emeli, hogy arany, cinóber, kék festésük jó állapotban maradt meg. A kápolnában – több más temetkezési hellyel együtt – megtalálták Vilmos püspök gótikus síremlékének töredékeit is.

A helyreállítás előkészítése azonban néhány esztendővel ezelőtt lendületét vesztette. Hiába készítette el Schönerné Pusztai Ilona építész az egyetem védőépületének terveit és hozták létre 1992-ben a Középkori Egyetem Alapítványt. Ennek jelenlegi elnöke Font Márta történész-professzor, aki egyetemi vezető elődeivel együtt éveken át próbált támogatást szerezni a munka befejezésére. Azonban a világörökségi helyszínt jelentő ókeresztény sírkamráktól alig harminc méterre lévő egyetemre sem figyelem, sem pénz nem jutott.

„A középkori egyetemet a Pécsi Tudományegyetem mindig is büszkén vállalta, mint elődjét. Az itteni ásatások során talált címert az egyetem csaknem húsz éve arculati elemként használja. A helyreállított épület hasznosításában is részt kívánunk venni.” – nyilatkozta Font Márta az egyetem rektorhelyettese, az alapítvány kuratóriumának elnöke.

A Kulturális Főváros visszakapja egykori egyetemét

„Az Európa Kulturális Fővárosa címnek és az ehhez kapcsolódó beruházásoknak hála ismét lett remény a jól előkészített helyreállítás befejezésére” – mondta a National Geographic Online-nak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke. Mezős Tamás még tavaly kezdett tárgyalásokat, hogy az egyetem bemutathatóvá váljon a nagyközönség számára.

 Schönerné Pusztai Ilona tervei

Schönerné Pusztai Ilona tervei

„Páratlan pedagógiatörténeti helyszínről van szó, amelyet még értékesebbé tesznek a kápolnában talált kőfaragvány-töredékek. Ráadásul világörökségi helyszín tőszomszédságában található, amelyet még színesebbé, értékesebbé tehet a más korszakból származó emlék. Vétek volna ezt nem bemutatni a nagyközönségnek” – tette hozzá Mezős Tamás.

A rekonstrukció és a megnyitás tervezett üteméről az elnök elmondta: a szakembereik készen állnak a munka folytatására, így amennyiben nyártól valóban hozzáférhető lesz a pécsi közgyűlés által megszavazott 200 millió forint, tudják majd tartani a határidőt és jó eséllyel már 2009 végén megnyithatja – több száz év után ismét – kapuját a középkori egyetem.

Fotók: Hack Róbert (KÖH) (1, 2, 3)

Hozzászólások

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Mezoamerikában komoly hagyománya van egy speciális fürdőtípusnak, a verejtékfürdőnek.

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket