Száz éve nem ünnepelték ilyen korán a húsvétot!

Ez olyannyira korainak számít, hogy még a tavaszi óraátállítást is megelőzi, amire a nyári időszámítás legutóbbi bevezetése – 1980 – óta nem volt példa. (Legkésőbb húsvétvasárnap hajnalán mindig előre kellett igazítani az órákat.) Így tehát húsvétkor még meglehetősen „korán fog sötétedni”, hiszen a nyári időszámításra még egy hétig, egészen pontosan március 30-ig várni kell.

Az igazi különlegesség azonban magának a húsvétdátumnak a ritkasága. Nézzük meg ezt egy kicsit közelebbről! Húsvét vasárnapja sosem eshet március 22-énél korábbi napra. Március 22-i húsvétvasárnap legutóbb 1818-ban következett be, s ilyesmire nem is számíthatunk egészen 2285-ig. A 23-i húsvétvasárnap sem túl gyakori. Nem sokan emlékezhetnek ilyen alkalomra, ugyanis az elmúlt 95 évben nem volt rá példa. Utoljára 1913-ban ünnepelhettük (ill. ünnepelhették elődeink) március 23-án a húsvétot. Ezután 2008-ban, majd 2160-ban esik e korai dátumra Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. A fentiek tehát azt mutatják, hogy 2008-ban életünk legkorábbi húsvétjára kerül sor. (Azzal a pontosítással, hogy a 95 év felettiek esetében „csak” holtversenyről beszélhetünk.)

Lássuk, miért is olyan ritka esemény ez!

A 325-ben megtartott niceai zsinat határozata értelmében húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap. (Bár a déli félgömbön ekkor őszi napéjegyenlőségről beszélünk!) A napéjegyenlőség – ami nálunk a csillagászati tavasz kezdetét jelenti, ekkor a Nap sugarai pontosan az egyenlítőre esnek merőlegesen – idén március 20-án (közép-európai idő szerint) 6 óra 48 perckor következik be, amit másnap, 21-én 19 óra 40 perckor mindjárt telihold követ. 21-e péntekre esik, így az ezt követő vasárnap, március 23-a lesz húsvét vasárnapja. A korai időponthoz tehát két tényező járul hozzá: a telihold mindjárt a napéjegyenlőség után következik be, ill. a hét második felére esik (közel a vasárnaphoz). Amennyiben valamelyik feltétel nem teljesülne, az ünnep máris későbbi időpontra kerülne.

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy bár a húsvét meghatározására fentebb leírt szabály látványosan rávilágít az idei különleges esemény okaira, ugyanakkor nem teljesen korrekt. (Nagyon kevés kivételtől eltekintve ugyan helyes eredményt ad, de nem pontosan így kell a húsvét dátumát meghatározni. Ezért akadnak kivételek.) Mivel a húsvét leginkább egyházi ünnep, a meghatározásának módja sem elsősorban csillagászati kérdés. Márpedig a tavaszi napéjegyenlőség és az azt követő telihold pontos meghatározása komoly csillagászati számítások nélkül nem lehetséges.

A kereszténység korai évszázadaiban e nevezetes csillagászati események időpontjának megállapítására nem álltak rendelkezésre olyan eszközök, ill. módszerek, mint napjainkban. Ezért a Hold mozgását csak közelítőleg tudták leírni: táblázatokat készítettek (melyek a Hold járásához igazodó zsidó naptáron alapultak), s a húsvétot ezek segítségével határozták meg. A tavaszi napéjegyenlőség dátumát is rögzítettnek tekintették, függetlenül annak tényleges idejétől. Ez a hagyomány a mai napig megmaradt, így az ünnep időpontjának megállapítása (és a húsvétszámító programok algoritmusa) ma is ezeken a táblázatokon – nem pedig a napéjegyenlőség és a holdtölték tényleges időpontjain – alapul! (Mindazonáltal a közelítés elég jó.)

A teljes cikk a hirek.csillagaszat.hu oldalon olvasható >>

Forrás: hirek.csillagaszat.hu