Benzineshordóba rejtették a Szent Koronát

A magyar államiság egyik legfontosabb jelképéről, a Szent Koronáról sok mindent tudunk, írásos források híján eredetét mégis sűrű homály fedi. Rengeteg feltételezés született származásáról, de mindenki által elfogadott, egységes nézet a mai napig nem alakult ki.

A 18. századig Szent István korából származtatták a koronát, mely nézetet a katolikus egyház is bőszen támogatta, később azonban eme elmélet erőteljesen megkérdőjeleződött. A kutatók többsége elfogadja a korona alsó részének a 1070-es évekből való konstantinápolyi származását, a többszörösen átalakított felső rész azonban már komoly fejtörést okoz.

Az eredetkérdéssel ellentétben viszont a korona hányatott sorsát már jobban nyomon tudjuk követni. III. Béla korától hivatalosan Székesfehérvárott őrizték, de a zűrzavaros politikai helyzet miatt többször került az ország határain túlra. I. Imre király özvegye Ausztriába vitte, IV. Béla a tatár előli menekülésekor Dalmáciába, az 1400-as évek közepén az osztrák Frigyes Ausztriában tartotta magánál. 1529-ben a korona a töröktől pedig csak azért került vissza János királyhoz, mert a szultánnak nem tetszettek a korona díszkövei.

Az ezt követő évszázadokat a korona viszonylagos nyugalomban vészelte át, csak a második világháború időszaka tartogatott filmbe illő kalandokat. 1944 végén, amikor a bel-és a külpolitikai helyzet egyaránt forrósodott, Szőllősi Jenő, Szálasi helyettese elrendelte a korona biztonságba helyezését. Egy ponyvás teherautó platóján koronaőrök kíséretében először Veszprémbe, majd onnan Kőszegre szállították. A korona azonban itt sem maradt sokáig. 1945 elején Velembe vitték, ahonnan márciusban visszatért Kőszegre.

Végül 1945. március 27-én a Szent Korona elhagyta Magyarország földjét. Miután mindenki számára egyértelművé vált a hitleri Németország bukása, az amerikai és a szovjet hadsereg megállíthatatlan előrenyomulása, Szálasi parancsára a Szent Koronát, a jogarral és az országalmával együtt külföldön helyezték biztonságba. Az ausztriai Mattsee közelében egy kettéfűrészelt, üres benzineshordóban, lepedőkbe csavarva elrejtették, majd a lövészárkokkal borított tóparton elásták. A kalandos akció után a területet pontosan bemérték, hogy később könnyen megtalálják, aztán távoztak a helyszínről.

Az amerikai katonák azonban még Ausztriában elfogták a magyarokat és Pajtás Ernő ezredes az Augsburgban lefolytatott kihallgatások során elárulta a rejtekhelyet. Az 1945 nyarán előkerült kincsek először a frankfurti Deutsche Reichsbank páncélszekrényébe kerültek, aztán sokáig a korona tárolásának helyéről és körülményéről semmit sem lehetett tudni.

Később derült csak ki, hogy átkerült Amerikába és évtizedeken át, az 1978-as hazatéréséig, az amerikai Kentucky állambeli Fort Knox katonai bázison őrizték.