Kétszáz éves irodalmi rejtélyt zárhat le a DNS-vizsgálat

A drámaíró-költő legidősebb fiának, Carlnak, valamint Friedrich nevű unokájának nyughelyét tárták fel. A maradványok elég jó állapotban vannak egy DNS-vizsgálathoz – közölte Egon Möhler, Stuttgart város önkormányzatának szóvivője.

21 évvel Schiller weimari elhalálozása után, 1826-ban a város akkori polgármestere 23 koponyát kivétetett abból a tömegsírból, amelyikbe a költőt temették. (Akkoriban nem volt ritkaság, hogy jeles emberek földi maradványait tömegsírba helyezték.)

Az akkori weimari polgármester a legnagyobb koponyára mondta rá, hogy az Schilleré, és Goethének adta, aki verset is írt erről a különös ajándékról. (Más változat szerint Goethe nem kapta, hanem titokban magához vette a koponyát a weimari Anna Amália Hercegnő Könyvtárból, ahol elhelyezték az irodalomtörténeti ereklyét.)

Akárhogy volt is, tény, hogy egy évvel később a koponya már a weimari temető hercegi sírboltjába került, ahol hat évvel később Goethét is örök nyugalomra helyezték.

1911-ben azonban előkerült az említett tömegsírból egy másik koponya, amelyről sok kutató véli, hogy az az igazi, az volt Schilleré. Ezzel máig nyitott vita alakult ki tudósok között; irodalomtörténészek, történészek, antropológusok, orvosok szóltak hozzá az elhúzódó vitához. Berlini és freiburgi antropológusok indítványozták tavaly a DNS-vizsgálatokat, hogy pontot lehessen tenni a szócsata végére.