Nescafé, a forróvízben oldódó porkávé sikertörténete
1938. április 2-én a svájci piacokon egy különleges, addig elképzelhetetlen áru jelent meg: a főzés nélküli gyors kávé, azaz a nescafé. A Nestlé által piacra dobott instant kávé elsőként az amerikai katonák körében aratott osztatlan sikert.
A kávézás Európában a 17. század közepétől kezdett elterjedni, a törököktől átvett szokás először a felső körökben tett szert nagy népszerűségre. Londonban 1652-ben, Párizsban 1686-ban nyílt meg az első kávéház, a 17. század végén pedig a kávé iránti imádat német nyelvterületre is begyűrűzött.
Kisbán Eszter történész a Rubiconban megjelent „Fekete úri meleg ital” című írásában arról számol be, hogy a tehetősek a közös nagy étkezéseket szinte mindig a cukorral édesített kávézással fejezték be, kivéve a skandináv országokat, mert ott a legújabb korig jobban kedvelték a sózott kávét.
A kávé, amelyet egy évszázaddal később már reggelihez is fogyasztottak, Magyarországon az 1700-as évek első felében kezdett elterjedni. A század végére már nem csupán Pesten és Budán működtek kávéházak, hanem vidéken is, többek között Szegeden valamint Jászberényben.
A kávétörténet következő jelentős pillanatára a 20. század első felében került sor, amikor a svájci Nestlé piacra dobta a világ első instant kávéját, a főzés nélküli nescafét. A Nestlé ezzel elkönyvelhette fennállásának egyik legnagyobb sikerét, amelyhez a második világháború is jelentős mértékben hozzájárult. A nagy mennyiségű kávét fogyasztók hírében álló amerikai katonák ugyanis így a fronton is könnyűszerrel hozzájuthattak Morgenthaler, a Nestlé laboratórium vezetője által kifejlesztett porkávéhoz.
Különleges sziklarajzokat találtak Ausztráliában
Az ausztrál őslakosok által létrehozott ábrák a kultúrák közötti kapcsolatokról árulkodnak.
Pán görög isten szobrára bukkantak Isztambulban
A kutatók úgy vélik, hogy a 20 centiméter magas figura a római korból származik.
Az Év Múzeuma – 2023
Az Év Múzeuma díjat a Pulszky Társaság 1996-ban alapította, célja az elmúlt évben jelentős eredményeket felmutató muzeális intézmények díjazása.
Megtalálták Görögország legősibb régészeti lelőhelyét
A maradványok 700 ezer évesek, és a Homo antecessortól származhatnak.
Elfeledett uralkodó szobrára bukkantak Mexikóban
A huasztek civilizációt egy időben az Azték Birodalom is bekebelezte, végül az európai hódítás hozta el a kultúra bukását.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
