44 év után újra ásnak Stonehenge-nél

Az UNESCO örökségvédelmi listáján szereplő Stonehenge-dzsel kapcsolatban mindmáig viták tárgyát képezi, hogy mi is lehetett a szabálytalan alakú kőépítmény eredeti rendeltetése. Legutóbb itt 1964-ben végeztek ásatásokat. A brit szigetek pogány múltjához kötődő régészeti helyszín feltárása olyan kényes téma, hogy a mostani kutatásokhoz a kabinet beleegyezése volt szükséges.

Az április 11-ig tartó régészeti feltárás során a kutatók elsősorban arra keresnek választ, hogy valójában mikor épült a történelem előtti korból származó Stonehenge.

A régészeti projektet Timothy Darwill professzor, a Bournemouth Egyetem vezető Stonehenge-szakértője, valamint Geoffrey Wainwright, a Régészeti Társaság, a Society of Antiquaries elnöke irányítja. A két kutató az utóbbi években kiderítette azt a 250 kilométerre lévő helyet a dél-wales-i Preseli-hegységben, ahonnan a rejtélyes építmény egyik alapanyaga – a szürkéskék homokkő (kék kő) származhat. A továbbiakban a Preseli-hegységből származó kőmintákat a Stonehenge építményében találhatókkal hasonlítják össze.

„Az ásatások révén meghatározhatjuk, hogy mikor szállították a homokkőt a Salisbury-síkságra, s bővíthetjük ismereteinket arról a társadalomról, amely ezt az ambiciózus tervet véghez vitte. Így nemcsak azt állapítjuk meg, hogy mikor építették Stonehenge-t, de azt is, hogy miért” – nyilatkozta a projekttel kapcsolatban Geoffrey Wainwright.

A tudósok feltételezése szerint a szürkéskék homokköveket Kr. e. 2600 körül rakták le, majd 200 évvel később eltávolították helyükről, ám ez csupán megközelítő időmeghatározás. Az ásatások során az eredeti kék kő maradványaira bukkanhatnak, amelyeket a modern szénizotópos eljárással megvizsgálva az építés pontosabb dátumát nyerhetik.

Mielőtt az óriási kőtömbök helyükre kerültek, a régészek szerint Stonehenge faépítmény lehetett, amelyet Kr.e. 3100 körül emelhettek.

Timothy Darwill szerint a mostani ásatás az első alkalom arra, hogy a modern tudományos technológiák segítségével oldják meg azt a kérdést, amely a középkortól kezdve oly sokat foglalkoztatta a szakembereket, nevezetesen, miért volt oly fontos ez a kék kő régmúlt emberének, miért vállalták a szállítás rendkívüli nehézségeit. A két kutató feltételezése szerint a távoli múltban gyógyító varázserőt tulajdonítottak ezeknek a kék köveknek.

„Ez a test és a lélek gyógyulásának helye volt. A Preseli-hegységet is mágikus helynek hitték, ahogy varázserőt tulajdonítottak az onnan származó köveknek is” – vélekedett Timoty Darwill.

A tudósok arra is választ kaphatnak, hogy miként szállították a köveket. Feltételezések szerint a mintegy 80 darab, 1-4 tonnás kőtömböt a Preseli-hegységben lévő lelőhelyről szárazföldön, majd a tengeren, óriási tutajokon szállították, ahonnan az Avon-folyón úsztatták az építkezés színhelyére – mindezt 4-5000 évvel ezelőtt!

Kapcsolódó cikkeink: