Valóban kígyóval lett öngyilkos Kleopátra?

Joyce Tyldesley angol egyiptológus szerint ez a forgatókönyv szinte teljesen elképzelhetetlen. Most megjelent könyvében (Cleopatra: Last Queen of Egypt – Kleopátra: Egyiptom utolsó királynője) ízekre szedi és megcáfolja a „kígyómarásos öngyilkosság” mítoszát.

A manchesteri egyetem adjunktusnője a következő kérdéseket veti föl. Elképzelhető-e, hogy egyetlen kígyó végezzen három nővel, vagy három kígyót vittek be? Hogy jutott(ak) be a kígyó(k) a szobába? Hová mentek dolguk végeztével? Mivel nem minden kígyó mérges, miért voltak biztosak a nők, hogy halálos marást szenvednek?

Számos történelmi beszámoló szerint Kleopátra i. e. 30 körül halt meg Alexandriában, és semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy halála előtt bármiféle betegségben szenvedett volna. A halálát megelőző pillanatok is elképzelhetőnek tűnnek Tyldesley számára, különösen az, hogy Kleopátra elbocsátotta szolgálóit két nő – Charmian és Iras – kivételével.

„Annak a döntésnek, hogy a királynő két udvarhölgye jelenlétében haljon meg, jó gyakorlati indoka volt, mivel (az egyiptomiak ősi hite szerint) még a halálnak is kísérőre volt szüksége” – magyarázta a kutatónő. – „A női öngyilkosság egyik rettegett szörnyűsége pedig az volt, hogy a holttestet esetleg részben meztelenül megpillanthatják az idegenek.” A királynő ezért az udvarhölgyeinek ott tartásával kívánta megóvni méltóságát életében és halálában egyaránt.

A görög történetíró, Plutarkhosz és a római történész Cassius Dio beszámolói szerint Kleopátra egy fügés vagy vizesedényben csempészte be a kígyót a szobájába, de mindkét történetíró kifejezi a történettel kapcsolatos kétségeit.

Tyldesley szerint a számításba jövő kígyók közül a legvalószínűbb faj az egyiptomi kobra, amely karcsú testű, de majdnem kétméteresre is megnőhet. – „Egy kifejlett kobrához, pláne háromhoz, rendkívül nagy fügés kosár vagy vizeskorsó kellett volna.”

A kutatónő inkább úgy véli, hogy Kleopátra és szolgálói saját maguk által beadott méregtől haltak meg, amelyet becsempészhettek a szobába, vagy bejuttathattak a királynő hajtűjével vagy fésűjével. Kleopátra egyik nagybátyja méreg bevételével lett öngyilkos. Az öngyilkosság elkövetését erénynek tekintették a családja által követett görög hagyományokban.

Kleopátra valószínűleg inkább választhatta a saját feltételei szerinti halált, mintsem bevárja, hogy megölje vagy megalázza őt Octavianus, aki legyőzte Antoniust és Kleopátrát az actiumi csatában, és később Augustus néven lett Róma császára.

Egyes kutatók még azt sem tartják kizártnak, hogy Octavianus ölette meg Kleopátrát az embereivel. Tyldesley nem vitatja, Octavianus kívánhatta Kleopátra halálát, de az erre felhozott indok, miszerint egyszer és mindenkorra meg akarta szakítani a kellemetlen ptolemaioszi vérvonalat, nem állja meg a helyét. Octavianus ugyanis megkímélte Kleopátra három gyermekének életét, sőt engedélyezte, hogy Kleopátra lánya férjhez menjen, és gyerekeket szüljön.

Ami a kígyó mítoszt illeti, Tyldesley szerint ez az egyiptomiak kígyók iránt tanúsított félelméből, tiszteletéből és imádatából fakadhat. Kleopátra valószínűleg ezért viselt kígyót formázó koronát, amely – talán túlságosan is – megragadta a művészek képzeletét. Később a művészek fölkapták a egyiptomi királyi kígyó gondolatát, ami addig a spekulációig fejlődött, hogy a királynő halálát is kígyómarás okozta.

Kapcsolódó cikkeink: