Honnan jöttek a lenyűgöző minószi kultúra alapítói?
A fejlett építészettel és tengeri kereskedelemmel rendelkező minószi, más néven krétai civilizációt valószínűleg anatóliai, s nem afrikai, mint korában hitték, telepesek hozták létre.
Kr.e. 2500-ra tehető a minószi civilizáció megszületése, amely Kr.e. 2000 körül élte fénykorát: ebben a korban épültek a hatalmas paloták, köztük a híres knosszoszi. Átmeneti hanyatlás után, amelynek oka ismeretlen, az épületeket a Kr.e. 1700-as években ismét felépítették és újabbakkal egészítették ki.
Kréta élénk kereskedelmet folytatott a környező szigetekkel, igen fejlett volt a képzőművészete, ám ez a másodvirágzás sem volt hosszú életű: Kr.e. 1500-ban a civilizáció végleg hanyatlásnak indult, talán a szomszédos Thira szigetén bekövetkezett vulkánkitörés, esetleg polgárháború, vagy lázadás miatt.
A minósziak azonban rejtélyes módon még ekkor sem adták fel a küzdelmet, megpróbáltak megint életet lehelni kultúrájukba, ám a sokadik virágzást követően a krétai civilizáció eltűnt, mintha soha nem is létezett volna.
DNS-vizsgálat a minósziak származásának kiderítésére
Görög, amerikai, kanadai, orosz és török kutatók a közelmúltban 193 krétai, valamint 171, Görögország középső és északi részén, az egykori neolitikus közösségek területén élő férfitől vettek DNS-mintát – olvasható az Ekathimerini című görög lap online kiadásában.
Mint a vizsgálatok kimutatták, a neolitikum idején érkező betelepülők Anatóliából – a mai Irán, Irak és Szíria területéről származhattak, s nem Afrikából, ahogy Martin Bernal amerikai kutató állította korábbi elméletében.
„A DNS-vizsgálatok tanúsága szerint a betelepülés időben egybe esett a társadalmi és kulturális fejlődéssel, amely végső soron elvezetett a minószi civilizáció megszületéséhez. Eddig csupán régészeti bizonyítékokkal rendelkezünk, most már genetikai adatok birtokába jutottuk, s DNS alapján állapíthatjuk meg az időpontokat” – nyilatkozta az újságnak Konsztantinosz Triantafillidisz, a theszaloniki Arisztotelész Egyetem professzora.
Kapcsolódó cikkünk:
Az emberi evolúció fontos mérföldkövét azonosították
A szakértők egy spanyolországi lelőhely kőeszközeit elemezték.
Ellopott aranykincseket sikerült visszaszerezni
A 18. századi érmék egy spanyol flottához kötődnek.
Ősi kincset rejtett egy dániai mocsár
A bronzkori kardot és más leleteket rituális áldozatként helyezték el több ezer éve.
Konkvisztádorok által használt puskát találtak
A közel 500 éves lelet a legkorábbi lőfegyver, amelyet az Egyesült Államokban valaha feltártak.
Képeken Torino föld alatti világa
Az Augustus császár idejéből fennmaradt építészeti emlékektől az ókeresztény kriptákon és a Savoyai-ház alagút-hadviselésének nyomait őrző járatokon át a második világháborús óvóhelyekig számtalan érdekességet rejt Torino föld alatti világa.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
