Érdemes az olajpalával foglalkozni?

Igaz, hogy először a 19. század első harmadában, Európában kezdtek el komolyabban foglalkozni vele, a legnagyobb olajpala-készlettel mégis az Egyesült Államok rendelkezik. Franciaország, Skócia és Németország sokáig kísérletezett, ám hol technológiai, hol gazdaságossági okokból kifolyólag felhagyott azzal, hogy a területe alatt található olajpalából kinyerje az olajat. Egy új becslés azonban roppantmód felkeltheti az Egyesült Államok vezetőinek és az olajiparban érdekelt cégeknek az érdeklődését.

A vártnál több olaj

Az Egyesült Államok Geológiai Hivatala (USGS) legutóbbi jelentésében izgalmas adatokat közölt arról, milyen mennyiségben lehetne két észak-amerikai államban olajat termelni: míg egy 1995-ös kutatás még arról szólt, hogy Montana és Észak-Dakota olajpala-mezőiből mindössze 151 millió hordónyi kőolaj nyerhető ki, addig a mostani becslések már 4, 3 milliárd hordóra rúgnak. A houston-i székhelyű Murex Petroleum Corp 20 helyen végzett fúrásokat a két állam területén, és arra jutottak, hogy a korábban becsültnél több mint 25-ször több olaj rejlik a föld alatt.

Az új becslésnek illetve az olaj árának emelkedése miatt komolyan fontolóra veheti az Egyesült Államok kormányzata illetve az érintett olajipari cégek, hogy az amúgy költségesnek tűnő eljárásba befektessen, és a három kilométeres mélységben található olajpalából üzemanyagot állítson elő. Szakértők persze arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a mennyiség még mindig csak csöpp az olajtengerben: világviszonylatban nagyjából másfél hónapra elegendő olajhoz juthatnak hozzá, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államok energiagondjait önmagában az olajpala semmiféleképpen sem képes orvosolni.

Az olajhomok jobb üzlet?

Némileg kecsegtetőbb az a közel ezer kilométerrel északabbra található olajhomok-készlet, amelyre a kanadai Alberta állam Fort McMurray városának lakói immáron néhány évtizede építik az egzisztenciájukat. Az egykoron szőrmekereskedőkkel zsúfolt településen szekerek és kisteherautók helyett ma hatalmas, 200 tonnás dömperek dübörögnek, hogy a feldolgozóba szállítsák a világ legnagyobb markolóival kitermelt olajhomokot.

Egyes becslések szerint a 80 ezres város közelében elterülő olajhomok-mezőből akár 300 milliárd hordó kőolaj is kinyerhető, nem véletlen, hogy a legtöbb kitermelő cég manapság igen komoly munkaerőgondokkal küzd. A homokban rejlő olajról a világ egyre több pontján értesülnek, újabb és újabb cégek települnek ide, sőt nem ritka az sem, hogy több ezer kilométerről hoznak munkaerőt maguknak.

Ma a napi kitermelés eléri az 1, 2 millió hordót, igaz, az olajpalához hasonlóan az előállítás költsége némileg magasabb. A földfelszínről kifejtett homokot ugyanis előbb forró vízzel higítják, ezt követően pedig szétválasztják a homokban található agyagot, vizet és a bitument (ez utóbbi 10-12 százalékos arányban található meg benne). A mélyebb rétegekben található olajhomokot más technológiával hozzák felszínre: 70-75 méteres mélységbe lefúrva forró gőzt pumpálnak a homokrétegbe, ezáltal változtatva folyékonnyá a benne található bitument. Egy hordó kőolaj kinyeréséhez átlagosan két tonna olajhomokra van szükség.