Gyöngyvér, János, Gyöngyi2020. október 23., péntek
Kultúra

Húsz kilométeres alagút a frontvonal alatt

National Geographic Magyarország

Márciustól a nagyközönség számára is látogatható az észak-franciaországi Arrasban az első világháború egyik legnagyobb létesítménye. A húsz kilométeres alagútrendszer arra szolgált, hogy a brit katonák a frontvonal mögé jussanak. Az alagútban 1917. húsvétján 24 ezer katona várt a bevetésre.

1917. április 8-án a franciaországi Arras-ban rendhagyó istentiszteletet tartottak. A város alatt húzódó alagútrendszerben a brit hadsereg katonái összezsúfolódva hallgatták a tábori lelkész szavait. A bátorításra igen nagy szükség volt, ugyanis másnap különleges bevetésen kellett részt venniük. A katonák már egy hete várakoztak a föld alatti járatokban. Húsvét hétfőn, a reggeli órákban 24 ezer brit katona özönlött ki az alagútból a frontvonal mögé, igencsak meglepve az ott állomásozó német hadsereget.

Az arrasi alagútrendszer az első világháború egyik legnagyobb létesítménye volt. A Somme-i véres csata sokkhatása alatt – melyben több mint egymillió katona vesztette életét vagy sérült meg – a szövetségesek újabb lehetőséget kerestek az áttörésre.

Így esett a választás az Észak-Franciaországban lévő Arrasra, amely alig egy órányi autóútra volt Calaistől, a La-Manche csatorna kikötőjétől. A területen építési céllal már a középkor óta folyt a mészkőbányászat, melynek eredményeképpen kiterjedt járatrendszer húzódott a település alatt. A szövetségesek tervei szerint a járatok összekapcsolásával és kibővítésével akkora alagútrendszert kellett kialakítani, amelyen keresztül a katonákat gyakorlatilag az ellenség lába alatt, a frontvonal mögé küldhették.

Külön kórház és konyha működött az alagútban

Az ambiciózus terv megvalósításának 1916 októberében fogtak neki. Új-zélandiakat, valamint az észak-angliai bányavidékekről származó katonákat alkalmaztak az építkezésnél. Négy építőcsoport dolgozott 500-500 fővel, 18 órás műszakban.

A végeredmény egy 20 kilométeres alagútrendszer lett: egy járat csak a gyalogosok számára készült; a másikban két kézi vontatású kocsi haladhatott fegyverekkel és sebesültekkel; a harmadikat pedig egy villanyvonatnak készítették.

A kitermelt földet a környező földeken szórták szét, hogy a levegőből ne lehessen gyanítani, milyen munkálatok folynak a mélyben. Az építkezéshez szükséges áramot saját áramtermelővel állították elő. Külön föld alatti konyha gondoskodott a katonák ellátásáról. Egy 700 férőhelyes kórház is működött az alagútban, teljesen felszerelt műtővel. A WC-t gyakorlatilag az ülőkeként szolgáló gerendák alá helyezett vödrök jelentették.

A második világháború alatt az alagutat rövid ideig légvédelemi helyiségként használták, de a háború után befalazták a bejáratokat, és lassan a feledés homályába merült ez a történelmi helyszín.

18 éve bukkantak rá

„Amikor először bejutottunk a kórházba, még a sebesült katonákból a műtét során eltávolított töltényeket is rábukkantunk” – nyilatkozta Alain Jacques, a város régésze. A szakember 1990-ben fedezte fel először a földalatti járatot. A falakon angol nyelvű feliratokat talált. A járat eredetére nem kapott gyors választ, ugyanis a város mai lakói már nem emlékeztek az alagútra.

„A városi levéltárban sem volt erre vonatkozó dokumentum, ezért a nagy-britanniai Chathamban lévő Királyi Mérnöki Levéltárban, valamint a Birodalmi Háborús Múzeumban (Imperial War Museum) folytattam a kutatást. Csak ekkor derült ki, hogy milyen elfeledett, ám igen jelentős történelmi helyre bukkantam” – tette hozzá Jacques. 1994-ben egy gázvezeték javítása során találtak rá a labirintus kórházára. Ez után egyre több és több részlete bontakozott ki a földalatti járatrendszernek.

A járatokat az építő katonák saját szülővárosaikról nevezték el. A falakon lévő nevek elárulják, hogy melyik vidékről származott az adott építőcsoport. Az új-zélandi (pl. Auckland, Wellington, Christchurch, Dunedin) valamint az angliai városnevek ma is láthatók a falakon (pl. Glasgow, Edinburgh, Crewe, London).

Egy hét várakozás a mélyben

A hadsereg vezetősége húsvét előtt egy héttel kezdte meg felölteni az alagutat katonákkal. Nap mint nap titokzatos módon tűntek el katonák a pincékben, míg Arras alatt végül több ezer ember zsúfolódott össze.

„Ezután pedig „csak” várni kellett, ami a nem igazán higiénikus körülmények és a 11 Celsius fokban elég idegőrlő lehetett” – véli Jacques. Az időt édesség majszolásával és ivászattal töltötték. A föld alatti élet nyomait ma is mindenütt láthatjuk. Az egyik sarokban lévő szemétkupacban ott hever egy édességesdoboz és egy rumosüveg. Egy katona valószínűleg barátnője arcát örökítette meg a falon, míg egy másik keresztet faragott a mészkőből, megint mások vicces feliratokat firkáltak, véstek a falra időtöltésként.

Az egyhetes várakozás hosszú volt. Ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy a régészek összesen mintegy 3000 grafitit tártak fel a járatok falain. Ezek többsége angol, némelyek viszont maori nyelvűek. De nem csak a falon üzentek a várakozó katonák. A régészek egy sarokban egy levélre is rábukkantak, amelyet egy katona írt a feleségének és a kisfiának. A levél nem jutott el a címzettekhez.

A briteknek 1917 húsvét hétfőjén kellett kitörniük az alagútból, hogy a frontvonal mögött rajtaüssenek a gyanútlan német csapatokon. Több ezren még az aznap estét sem élték meg.

A tetemes emberi áldozat ellenére a szövetségeseknek a következő napokban 12 kilométert sikerült előrenyomulniuk, ami a régóta kialakult állóháborúban jelentős eredmény volt, de a front hamarosan megint megmerevedett.

Megnyílt a nagyközönség előtt

Idén márciusban az alagútrendszert megnyitották a nagyközönség előtt. 18 évvel a felfedezése után Alain Jacques-nek sikerült elérnie, hogy a járatrendszert múzeummá alakítsák. Sok vitája volt a hatósággal, az ugyanis ellenezte, hogy magánházak alatt múzeum nyíljon. Most viszont fény és hangeffektusok segítik a látogatókat, hogy valamelyest átérezhessék a 91 évvel ezelőtti eseményeket.

A járatok úgy néznek ki, mintha a katonák tegnap hagyták volna el azokat. A WC-ként szolgáló vedrek a helyükön vannak, az utolsó étkezésről maradt konzervdobozokat sem takarította el senki. A tábori lelkész szószékéül szolgáló kövön még mindig ott van a gyertyáról lecsöpögött viasz.

Kapcsolódó cikkünk:

  • Műholdképen az első világháború legsúlyosabb csatájának nyomai >>

  • Hozzászólások

    Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

    Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

    Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.

    Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

    Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

    Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.

    Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

    Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

    1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

    Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

    Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

    Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

    Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

    Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

    Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.

    National Geographic 2020. októberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket