Ötven éve nyílt a második magyar állatkert

1958. augusztus 1-én, pénteken délután 5 órakor nyitotta meg az ország második állatkertjét Veszprémben, Balassa Gyula, akkori földművelésügyi miniszterhelyettes, s az avatón jelen volt a névadó, a hírneves Afrika-kutató és vadász, Kittenberger Kálmán özvegye is.

A nyitáskor mindössze 22 emlős állat és mintegy 40 madár volt a vadasparkban, ma viszont 140 állatfaj 500 egyede látható. A vadaspark építésében összefogtak a város vállalatai, intézményei és lakosai; négyezren végeztek társadalmi munkát a Fejesvölgyben kialakított vadasparknál. A létesítmény ötletgazdája és első, legendássá vált igazgatója Kasza László volt, aki 1958-tól éppen 25 éven át igazgatta az évtizedek során egyre hírnevesebbé váló veszprémi állatkertet.

Hírnevet szereztek az állatkert egyes lakói is, így például a hatvanas években a festegető, rajzoló és még jó néhány emberi tevékenységet elvégző Böbe majom. Ugyancsak nagy népszerűségnek örvendett a hatvanas években Maugli, a farkas és csapata (velük forgatták a Kőszívű ember fiai című filmben a farkasokkal küzdők jelenetét), továbbá Kata és az óriásra nőtt Döme – a medvepár; Nóra és Szultán – az oroszlánpár, s a gyermekek nagy kedvence, a 60 évet megért, jámbor Suzy elefánt.

A tablókon két súlyos balesetről is számot adnak a korabeli újságcikkek, tudósítások: 1968 júniusában egy 9 éves kisfiúnak okozott súlyos sérülést Szultán, a hímoroszlán (a fiú odaállt közvetlenül a ketrechez fényképezkedni), 1997 augusztusában pedig egy ittas férfi lábán ejtett súlyos sebet az egyik medve.

A megnyitó ünnepségen Török László, az állatkert igazgatója köszönetet mondott mindazoknak, akik régi dokumentumokkal, fotókkal segítették a gazdag kiállítás létrejöttét. Az igazgató elmondta: a látogatói csúcsok idején (’70-es évek) évente 300-400 ezren is felkeresték az állatkertet, a mélypont 2001-ben volt, amikor „csak” 163 ezren látogatták, mostanában pedig évi 230-250 ezer ember érkezik a veszprémi állatkertbe.