Savoyai Jenő, a zseniális hadvezér
1736. április 21-én Bécsben elhunyt a főnemesi családból származó Savoyai Jenő, aki francia származása ellenére, az osztrák császári hadseregben futott be szédületes karriert. Az ifjú Savoyai, kinek szolgálataira kis termete miatt a francia hadvezetés nem tartott igényt, az osztrákok oldalán a törökellenes harcokban tűnt ki.
1663 októberében Savoya-Carignan hercegének és Olympia Mancini-nek a gyermekeként francia főnemesi családban született Savoyai Jenő, a 17-18. század egyik legkiválóbb tábornoka. A gyermek, kinek az udvari pletykák szerint vér szerinti apja maga XIV. Lajos király volt, szigorú, de következetes anyjának köszönhetően kiváló nevelésben részesült.
Világéletében katonai pályára készült, származása ellenére, – meglepő módon -, mégsem a francia, hanem az osztrák császári hadseregben futott be szédületes karriert.
Az ifjú, kinek szolgálataira kis termete miatt a francia hadvezetés nem tartott igényt, a Habsburgok oldalán a törökellenes harcokban tűnt ki. Az osztrákok iránti lojalitásához kétség sem férhetett, hiszen hosszú évtizedes katonai pályája során három Habsburg uralkodót is kiszolgált.
Savoyai, kinek sikertörténete 1683-ban a Bécset ostrom alá vett törökök elleni küzdelemmel kezdődött, a katonai ranglétrán gyorsan lépdelt felfelé. 1686-ban Buda felmentése, a nagyharsányi, végül a zentai győzelem meghozta számára a vitathatatlanul megérdemelt elismerést.
A vézna megjelenése ellenére ízig-vérig hadvezért a katonáskodáson kívül csak a művészet és a tudomány érdekelte. A fényűzést és a feltűnősködést elutasító tábornok jelentős könyvtárat, valamint képtárat hozott létre, továbbá a kor nagyra tartott filozófusaival folytatott élénk levelezést.
Az 1736. április 21-én, 73 éves korában Bécsben elhunyt Savoyai Jenőt a kor egyik legkiválóbb stratégiájaként tartották számon, kinek hadászati elképzeléseit, később még Napóleon francia császár is figyelemreméltónak találta.