Száz éve nem látott ilyet Budapest

1870-ben még több mint tizenhárommillió magyar szürke tehenet tartottak számon, 1954-re azonban már csak 4 bika és alig száz tehén maradt – az akkori politikai vezetés ugyanis úgy döntött, hogy a magyar szürkék csak a gazdaságosabban tenyészthető szovjet, kosztromai bikákkal párosodhatnak.

Hogy a magyar szürke mégsem tűnt el, az elsősorban dr. Bodó Imre professzornak és a hortobágyi pásztoroknak köszönhető, akik jó negyven éve, a nemzetközi tudományos világot a génmegőrzésben csaknem tíz évvel megelőzve, erőiket a faj fennmaradására koncentrálták.

A gyógyító pörkölt

Ma 250 tenyészetben 6600 magyar szürke tehenet tartanak számon, az állomány a szaporulattal, növendékekkel együtt körülbelül 18 ezer példányra rúg. Így a védett állományból a faj haszonállattá avanzsált – fő értéke különlegesen ízletes húsa.

Míg a jól ismert gyomorkeserű állítólag kéttucatnyi gyógynövény felhasználásával készül, a ridegen tartott marha vagy százfélét legel – mindegyik járáson mást és mást, ami a gulyások szerint a pörkölt ízén is megérződik.

A rendkívül szigorú tartási szabályok eredményeként e fajta húsa biohús: nem kerül kapcsolatba állati eredetű takarmánnyal, nem legel olyan területen, amelyet műtrágyáznak.

Jellemzően nemzeti parkok természetvédelmi területein tartják – ahol hálából elvégzik a fűnyírást. Rengeteg előnye ellenére mégis az 1, 1 millió hektár legelőnknek alig 8 százalékán folyik legeltetéses állattartás. A terület akár félmillió magyar szürkét is el tudna anélkül tartani, hogy a biominősítés veszélybe kerülne.

Szürkék a Természettudományi Múzeum előtt

A babák már tudják…

Bár szürke marha szakácskönyv egyelőre kevés konyha polcán akad, a legfiatalabb generáció számára nem ismeretlen az íze, a Hipp bébiétel-család húsos termékeihez csak magyar szürkét használ.

A Magyar Szürke Projekt szervezőinek szeme előtt azonban vasárnapi szürkemarha húslevesek, szürkemarha fehérpecsenyéből készült vadas marhák, füstölt szürkemarhaszeggyel tálalt sóletek lebegnek – ehhez pedig minél szélesebb körben meg kell ismertetni az emberekkel a szürke marhában rejlő lehetőségeket.

Ezen ismeretterjesztő kampány részeként április 24-én kiállítás nyílik a Természettudományi Múzeumban Radisics Milán szürke marha képeiből. A fotós az elmúlt másfél esztendőt szinte folyamatosan a magyar szürkék és a pásztorok mellett töltötte. Ott volt az állatok életének minden fontos eseményénél: a két legjelesebb napon, a Szent György napi kihajtási ünnepen és a késő őszi behajtási mulatságon, közben pedig ő maga is járta a pusztát a legelő jószággal. A csaknem húszezer képből fotóalbum is készült, amelynek bemutatója április 25-én lesz a könyvfesztiválon.

Az ezermázsás hortobágyi ökrökkel élőben pedig csütörtök délelőtt 10 és 12 óra között találkozhatunk a belvárosban. A pontos útvonal >>

Fotó: Radisics Milán (1.), Németh Dániel (2.)