A klímaváltozás a kihalás szélére sodorta az emberi fajt
Hetvenezer évvel ezelőtt a klímaváltozás okozta gyakori aszály miatt a Homo sapiens populációja alig kétezer főre csökkent. Azaz a kihalás széléről kapaszkodott vissza a modern ember, mielőtt megindult volna kirajzása az afrikai kontinensről – állítja egy nemzetközi genetikai kutatócsoport.
Az emberi faj Afrikából való kirajzása és a világ benépesítése mintegy 60 ezer évvel ezelőtt kezdődött. Az 1980-as években végzett mitokondriális DNS (csak anyai ágon öröklődő DNS) kutatások kimutatták, hogy az „ős Éva” mintegy 200 ezer évvel ezelőtt élt Kelet-Afrikában. A két pont közötti időszakról eddig nem sok információjuk volt a tudósoknak.
A Genographic program kutatói a napokban tették közzé eredményeiket, amelyek pont erről az időszakról szolgáltatnak új adatokat. A kutatás során a khoi és san afrikai bennszülött törzsek tagjainak mitokondriális DNS-ét vizsgálták.
„150 ezer évvel ezelőtt az akkor Kelet-Afrikában lévő egyetlen Homo sapiens populáció két részre szakadt. Mintegy 100 ezer évig élt külön a keleti valamint a déli populáció, majd 40 ezer évvel ezelőtt újra egyetlen afrikai populációban egyesültek” – mondta Doron Behar, a Genographic program résztvevője, az izraeli, haifai Rambam Orvostudományi Központ kutatója.
A kutatók feltételezik, hogy az „őspopuláció” szétrajzása a klímaváltozás okozta szárazság miatt indult meg. A 135-90 ezer évvel ezelőtt gyakorivá vált aszály nyomait a Malawi-tó környékén sikerült kimutatni. „A kedvezőtlen környezeti változások hatására a populáció mérete mintegy 2000 főre csökkent, és csak 70 ezer évvel ezelőtt indult meg a népesség növekedése. Gyakorlatilag a kihalás széléről kapaszkodtunk vissza” – tette hozzá Spencer Wells, a Genographic program vezetője. A klíma kedvezőbbé válásával a népesség is növekedni kezdett, és mintegy 60 ezer évvel ezelőtt megindult a kirajzás Afrikából.
A kutatás részletes eredményei az American Journal of Human Genetics című lap legújabb számában olvashatók. A Genographic program 2005-ben indult a National Geographic Society és az IBM támogatásával. A kutatás célja, hogy a különböző populációktól gyűjtött genetikai minták segítségével megismerhessük és rekonstruálhassuk fajunk ősi vándorlási útvonalait, és választ kapjunk arra, milyen módon befolyásolták a környezeti viszonyok a modern ember fejlődését.
Kapcsolódó cikkünk:
Linkajánló:
Kamikazeakcióban elsüllyedt hajót találtak
A USS Mannert L. Abele 1945 áprilisában süllyedt el, miután egy japán gép eltalálta.
Wisconsin újjáéledő városa
Wisconsin állam élettől lüktető legnagyobb városát áthatja a kemény fizikai munkát végzők energiája és a művészvilág összetartása.
Shakespeare kortársa és vetélytársa
1593. május 30-án szúrták le egy kocsmai csetepaté során Christopher Marlowe angol költőt, drámaírót, Shakespeare kor- és vetélytársát, egyes tudósok szerint szerzőtársát. Élete fordulatos kalandregénybe illik, lángelme, de kötekedő kalandor is volt, aki alig harmincévesen halt erőszakos halált.
A világ nyolcadik csodájaként említik
A Szentpétervárhoz tartozó Carszkoje Szelóban található Katalin-palota több díszes szobából áll, ezek közül az egyik legismertebb a Borostyánterem.
Egy világörökségi helyszín és a modern technológia izgalmas találkozása
Van-e helye a Tang-dinasztia korszakából származó ősi műalkotásoknak a 21. század metaverzumában? A kérdésre a Lungmen-barlangok adnak választ.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
