Szegedi lelet szerint már Kolumbusz előtt volt vérbaj Közép-Európában
Egy Mátyás király idejéből származó, egyedülálló szegedi lelet azt bizonyítja, hogy a szifiliszt nem Kolumbusz hurcolta be Amerikából, a fertőző betegség már előtte is létezett (Közép-)Európában – számolt be a Délmagyar.hu.
A lap cikke szerint az orvostörténeti szenzációt egy középkori szegedi örömlány szifilisz lyuggatta koponyája és egy negyvenes éveiben járó asszony lábszárcsontja szolgáltatta, ezek a szegedi középkori vártemplom és a hozzá kapcsolódó temető feltárásakor kerültek elő a közelmúltban.
Az ásatáson dolgozó szakemberek a sírok mélysége alapján következtettek arra, hogy a leletek a 15. század közepéről, Mátyás király idejéből valók. A napokban egy észak-írországi és egy debreceni laboratórium is megerősítette, hogy a két szegedi nő 1420 és 1470 között halt meg szifiliszben – mondta el a lapnak Fogas Ottó, a feltárás egyik vezető régésze.
„Ez óriási felfedezés, mert az eddigi feltevések szerint Kolumbusz Kristóf legénysége hurcolta be a vérbajt az Újvilágból az 1400-as évek legvégén” – nyilatkozta a Délmagyar.hu-nak Ősz Brigitta szegedi antropológus PhD-hallgató. Tanszékvezetőjével, Pálfi Györggyel – aki szaktekintélye a betegségkutatásnak – a napokban nemzetközi konferencián számoltak be az eredményekről.
Pálfi György a lapnak elmondta: korábban is került elő szifiliszes maradvány Európában, de ebből a korból ez az első közép-európai. A kór koráról még folynak a viták. A szegedi csontokból arra lehet következtetni, hogy a középkori Európában is létezett ez a baktériumfertőzés, Kolumbuszék pedig egy másik – hevesebb – fajtáját hurcoltak be.
„A vérbajjal sokáig lehetett élni, de ez a fiatal nő gyorsan belehalt; feltehetően fekélyes sebek borították a homlokát, fejét és a szájpadlását. Őrületes fájdalmai lehettek, mélyedések éktelenkedtek a feje tetején és borsónyi lyuk tátongott a szájüregében. Végül nem tudott enni sem” – nyilatkozta a tanszékvezető, aki nem hivatalosan Juditnak keresztelte el a koponyát. A bujakórt elkapó nő valószínűleg örömlány lehetett a középkori Szegeden.
A Móra Ferenc Múzeum tulajdonában lévő csontokat az antropológiai tanszék kezeli a várban. A szenzációs felfedezés nyomán a francia paleopatológiai társaság Szegedre hirdette meg jövő évi nemzetközi konferenciáját – tudatta a Délmagyar.hu.
A szegedi vártemplomban és közvetlen környezetében a régészek rendkívül sok sírt tártak fel, mintegy hétszáz ember maradványait találták meg. Ősz Brigitta, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének doktorandusza már a múlt év októberében jelezte, hogy egyes, az Újvilág felfedezésének korából származó csontokon súlyos szifiliszre utaló nyomokat találtak, de akkor még nem lehetett tudni, hogy a leletek Kolumbusz előttiek vagy utániak-e.
Kapcsolódó cikkeink: