Tojással tartósították a terrakotta-hadsereg festékborítását

Német és olasz vegyészek szerint, akik a „cseréphadsereg” néhány alakjáról vett mintát elemezték, a tojással a lakkréteget borították, ily módon tartósítva a harcosokat borító színpompás festést – írja az ABC Science.

„A tojásalapú festék általában nagyon tartós, s nem oldódik a vízben… Ennek következtében kevésbé érzékeny a nedvességre” – mutatott rá Catharina Blansdorf, a Müncheni Műszaki Egyetem kutatója. A tojás fehérjéi biztosították a színezékeknek a lakkréteghez való kötődését, miáltal javult a festékréteg textúrája és sűrűsége is.

A tudósok, akik vizsgálataik eredményét a Journal of Cultural Heritage legújabb számában publikálták, mintát vettek a harcosok arcáról, a térdeplő íjászokról, valamint összegyűjtötték a padlón lévő festékmaradványokat. Ezt követően vegyelemzésnek vetették alá a mintákat.

A vegyészek eredetileg úgy vélték, hogy állati eredetű enyv lehetett a festékek kötőanyaga, ám minden adat arra utal, hogy ez a tojás volt. Ami a színezékek alapanyagát illeti, a korabeli művészek egyebek közt fehér ólomércet, malachitot, kvarccsillámokat, cinóbervöröset, faszénkormot, krómvöröset, azuritot, rézvegyületeket alkalmaztak.

Az élénk színek fontosak voltak. Abban a korban a festékek igen drágák voltak, így a színpompás hadsereg, a lehető legértékesebb dolognak számított. A szilárd terrakotta és az ugyancsak tartós tojásfesték arra enged következtetni, hogy a „cseréphadsereg” az örökkévalóságnak készült.

Az agyagharcosokon nyolcvan mesterember tüntette fel szignóját: ezek némelyike a császári udvarból érkezett, másokat a helyi fazekasok közül verbuváltak.

A szakemberek szerint a tojás alkalmazásával kapcsolatos felfedezés már azért is érdekes, mert ugyanabban a korban az antik görögök és a Római Birodalom művészei is ezt használták kötőanyagként a freskók készítésénél. A felfedezés egyébként nagyon hasznos lehet a terrakotta-hadsereg restaurálásánál és az állagmegóvási munkáknál.