Sanssouci, a poroszok versailles-i kastélya

1745 januárjában II. Frigyes porosz uralkodó Georg Wenzeslaus von Knobelsdorff udvari építészt egy impozáns nyári rezidencia tervezésével bízta meg. A király, aki saját szavaival élve „egy vidám potsdami házra” gondolt, az új palotáját rokokó stílusban képzelte el.

Annak ellenére, hogy a porosz uralkodó és az elismert építész szakmai kérdésekben gyakran konfrontálódott egymással, ami lelassította az ütemtervet. A reprezentatív, ugyanakkor privát igényeknek is megfelelő kastély felépítése csupán két esztendőt vett igénybe.

Noha az épületnek nem minden terme készült el, az izgatott Frigyes 1747. május 1-jén ünnepélyes keretek között felavatta a csodás parkkal körülvett, lenyűgöző kastélyt. A király, aki az építkezés szinte minden jelentősebb szakaszánál jelen volt, a későbbiekben sem szívesen szakadt el új otthonától: békeidőben, az áprilistól októberig tartó hónapokat szinte folyamatosan itt töltötte.

A 46 éven át kormányzó II. Frigyest 1786 augusztusában még a halál is Sanssouci-ben érte utol: a számára a nyugalom szigetét jelentő potsdami kastély egyik foteljében ülve hunyt el. Habár halála után az imádott kutyája mellett, az épület kertjében kívánt örök békében nyugodni, unokaöccse és egyben utódja, II. Frigyes Vilmos a potsdami Garnison templomban helyeztette végső nyugalomra.

Nagy Frigyes végakarata csak 1991 nyarán teljesült, amikor földi maradványait visszaszállították az egy évvel korábban az UNESCO által a világ kulturális örökségévé nyilvánított sanssouci-i kastélyparkba.