Franciaország is növelné tengeri területét

Ahogy az ENSZ nemzetközi tengerjogi egyezményének többi aláírói, Franciaország is csak nemzetközi jóváhagyás esetén terjesztheti ki kizárólagos gazdasági övezetének határait a jelenlegi 200 tengeri mérföldről a parttól számított 350 mérföldes maximális távolságig.

Ehhez tudományosan bizonyítania kell, hogy az igényelt kiterjesztés a kontinentális talapzat természetes folytatódására vonatkozik – magyarázta el az AFP hírügynökségnek Walter Roest, aki az illetékes francia tengeri kutatóintézet, az Ifremer keretében ezeknek az előzetes tanulmányoknak a felelőse.

Franciaország ennek érdekében már jelentős tudományos kutató expedíciókat indított, és egybehangolt diplomáciai lépéseket is tett egy erre a célra kialakított minisztériumközi testület, az Extraplac keretében. (Extension Raisonnée du Plateau Continental – A Kontinentális Talapzat Ésszerű Kiterjesztése)

2006-ban a franciák Írországgal, Nagy-Britanniával, illetve Spanyolországgal együtt már benyújtottak kérelmet az ENSZ illetékes, a kontinentális talapzat határaival foglalkozó bizottságának a Kelta-tengerre és a Gascogne-öbölre vonatkozólag. Az ENSZ-bizottság kiegészítő információkat kért, így a kérelem útja elhúzódik.

2007-ben a dél-amerikai Francia Guyanával, majd egy Ausztráliával kötött speciális megállapodás után a Csendes-óceáni Új-Kaledóniával kapcsolatos előterjesztést továbbították az ENSZ-hez. Dél-Afrikával pedig már folynak a diplomáciai tárgyalások az Indiai-óceánban lévő francia Crozet-szigetek és a közeli, Dél-Afrikához tartozó Prince Edward és Marion-sziget kontinentális talapzatáról.

Még tart a Kerguelen-szigetek dokumentációjának előkészítése és az Adélie-parttal kapcsolatos tisztázó munka, ugyanis az 1959-es Antarktisz Egyezmény a nemzeti szuverenitáson kívülinek minősítette az utóbbi térséget.

Franciaország jelenleg 11 millió négyzetkilométer tengeri területtel rendelkezik. A tengeri felségterület – pontosabban a kizárólagos gazdasági övezet – határainak megállapítása elsősorban a jövőre vonatkozólag jelentős, mivel a tenger mélye mindeddig feltáratlan kőolaj- és földgáztartalékokat, és egyéb ásványkincseket rejthet, tovább a tengeri biotechnológia hasznosítása szempontjából is fontos területekről van szó – viszont ezek a határok nem vonatkoznak a halászati jogokra.

A kiterjesztési övezetek természeti kincsei általában rövid távon nem hasznosíthatók, mivel meglehetősen nagy mélységben találhatók vagy nehezen kiaknázhatók a jelenlegi technológiákkal – magyarázta az AFP-nek Walter Roest. Az Extraplac illetékesei azonban meg vannak győződve arról, hogy közép- vagy hosszú távon igen fontossá válnak ezek a tartalékok.

Az ENSZ-nél várhatólag mintegy félszáz állam nyújt be Franciaországgal egy időben hasonló kérelmet. Mivel a világszervezet illetékes bizottságának nem feladata az államok közötti viták elbírálása, a kérelmek benyújtásához előzetes megállapodásra van szükség azokban az esetekben, amikor a kontinentális talapzat kiterjesztésében egyszerre több állam is érintett.