Salamon, Antal2020. október 24., szombat
Kultúra

Tömeges öngyilkossághoz vezet az élelmiszerárrobbanás

National Geographic Magyarország

Miközben az alapvető élelmiszerek ára lassan az egekbe szökik, Indiában kistermelők tömegei menekülnek öngyilkosságba, Észak-Afrikát pedig elárasztják a mediterrán országokban - az agrárszubvencióknak köszönhetően - rendkívül olcsó gyümölcsfélék. Úgy tűnik, hogy a drágulás nyertesei ezúttal is a jómódú országok, a szegények pedig még szegényebbek lesznek.

A fejlett világban alapvető szemléletváltásra lenne szükség több szempontból is: egyrészt észre kellene venni, hogy az alapvető élelmiszerek drágulásának kizárólag a fejlett országok mezőgazdái a nyertesei, a harmadik világ országaiban a termelők nem profitálnak termékeik árának emelkedéséből. Másrészt nyilvánvalónak tűnik az is, hogy a felborulni látszó egyensúlyt csak úgy lehet helyreállítani, ha a nyugati világban és egyes feltörekvő államokban megváltoztatják a néhol már évszázados múltra visszatekintő étkezési szokásokat.

Egyre több húst eszik a világ

A világ húsfogyasztása negyed évszázad alatt majdnem megduplázódott: míg 1980-ban évente hozzávetőleg 136 millió tonna húst fogyasztott el a Föld lakossága, addig 2005-ben ez a szám már elérte a 253 millió tonnát. Egyes fejlődő régiókban pedig ez az érték háromszorosára nőtt: Kínában például 1980-ban még 20 kilogramm volt az egy főre jutó éves húsfogyasztás, 2007-ben viszont már fejenként átlagosan 50 kilogramm hús fogyott.

Jól látszik, hogy a húsfogyasztás növekedése elsősorban azoknak a fejlődő nagy államoknak köszönhető, ahol létrejött egy új középosztály, amely megengedheti magának azt a luxust, hogy a drágábban előállított és nagyobb energia-, valamint területigényű élelmiszereket is megvásárolja. A tej és a tejtermékek árának drágulása szintén leginkább ezen országok számlájára írható (Kínában korábban egyáltalán nem volt bevett szokás a tejfogyasztás).

Mindez a Le Monde Diplomatique összeállítása szerint egy dolgot jelent: immár a fejlődő országok is felelőssé tehetők a világ szegényebb országaiban kitört éhséglázadásokért.

Az étrend megváltoztatása lenne a megoldás?

A megoldást étkezési szokásaink változása jelenthetné: ha képesek lennénk kevesebb húst, leginkább csak szárnyasokat fogyasztani. A szárnyasok ugyanis jóval kisebb mezőgazdasági területet vesznek el a gabonafélék termesztése elől.

Az állattenyésztés-dilemmája mellett persze a világ népességének növekedése is hozzájárul ahhoz, hogy világszerte egyre többen éheznek. Ez megtoldva a jelentősen túlhasznált földterületek kizsigerelésével, és még annak ellenére is, hogy az erdőterületek felégetésével új mezőgazdasági művelés alá vont területek keletkeztek, az egy főre jutó termőterület világszinten jelentősen csökkent az 1950-es évek óta.

Míg fél évszázaddal ezelőtt világszerte átlagosan közel 0, 24 hektárnyi termőterület jutott egy főre (persze már akkor is aránytalanul elosztva), mára ez a terület 0, 12 hektárra zsugorodott, és úgy tűnik, hogy 2050-re a száz évvel korábbi terület egyharmada áll már csak rendelkezésére az akkor több mint 9 milliárdnyi földlakónak.

Persze az úgynevezett zöld forradalomnak köszönhetően javult valamelyest az egységnyi földterületre jutó termelékenység, de ma már úgy tűnik, hogy egy újabb zöld forradalom is kevés lenne: az élelmiszerárak drágulásának harmadik fő oka ugyanis az, hogy sok helyen az élelmiszernövények helyett bioüzemanyag előállítására vagy luxuscikkek előállítására alkalmas növények termesztésére tértek át. A bioüzemanyag alapanyagául szolgáló területek növekedésével tovább zsugorodtak az élelmiszert adó területek, de úgy tűnik, hogy a luxuscikkek előállítása már csak bizonyos korlátok között válik valóban a kistermelők javára. Jól mutatja ezt igen sok indiai kistermelő példája.

Öngyilkosságba menekülnek

Csak 1993 és 2003 között Indiában 112 ezer kistermelő menekült öngyilkosságba hitelezői elől. Megdöbbentő szám, és valószínűleg még elborzasztóbb lesz a statisztika, ha kiegészítik az utóbbi két-három év adataival. (Egyes statisztikák szerint India hat régiójában a 2001-es adathoz képest huszonötször többen vetettek véget életüknek 2006-ban).

Elsőre akár érthetetlennek is tűnhet a jelenség: a kistermelő ugyanis még Indiában is jól járhatna abból, hogy a terményének ára az egekbe szökik. Csakhogy a BBC News és a Le Monde Diplomatique tudósítása szerint a helyzet pont az ellenkezője: eladósodott kistermelők tömegei menekülnek öngyilkosságba India-szerte.

Mióta a kilencvenes évek közepétől az ázsiai ország kormánya egyre kevesebb pénzt áldoz a mezőgazdaságra, Indiában is megjelentek az agrobizniszben utazó multinacionális nagyvállalatok. A kezdeti, „beetetési” szakaszban hiperolcsón adták genetikailag módosított vetőmagjaikat és egyéb mezőgazdasági termékeiket, sőt, hitelfelvételt is lehetővé tettek a kistermelők részére. Csakhogy a kilencvenes évek óta egyes vetőmagok ára a négyszeresére emelkedett, és az sem volt ritka, hogy a multik élelmiszernövények helyett luxuscikkek (például vanília) termelésére beszélték rá az indiai farmereket.

A sokkal költségesebb és több veszélynek kitett vanília-termelés kezdetben gazdaságos volt, hiszen 2003-ban még közel 80 eurónak megfelelő rúpiát fizettek kilogrammjáért, manapság azonban alig több mint 1, 5 eurót adnak egy kilogrammért. A hitelek révén a multinacionális agrárvállalatoktól függővé vált kistermelőknek mindez a csődöt jelentette, és sokan inkább az öngyilkosságba menekültek.

Hozzászólások

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Mezoamerikában komoly hagyománya van egy speciális fürdőtípusnak, a verejtékfürdőnek.

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket