Madame Élisabeth a nyaktiló alatt

1764 májusában a versailles-i kastélyban világra jött Élisabeth Philippine Marie Héléne de Bourbon, XV. Lajos francia király és feleségének, Maria Josepha von Sachsennek legkisebbik gyermekeként. Élisabeth, akit satnya kinézete miatt óvatosságból még aznap a királyi család összes tagjának jelenlétében megkereszteltek, három esztendős korában teljes árvaságra jutott. Neveltetéséről rokonai gondoskodtak.

Miután az állítólag számtalan kedvezőtlen belső tulajdonsággal rendelkező hercegnő felnőtt, elhagyta Párizst és a csendes magányt élvezve montreuili birtokán rendezkedett be. A bátyjához, XVI. Lajoshoz közelálló ifjú lány, akit vidéken minden hivatalos titulust elhagyva „Madame Élisabeth”-ként emlegettek, csak a francia forradalom kirobbanása után ment vissza Versailles-ba. Míg az arisztokrácia jelentős része igyekezett minél hamarabb elhagyni Franciaországot, addig Élisabeth úgy érezte, hogy e nehéz időkben szeretett testvére mellett kell lennie.

Élisabeth csak akkor szánta rá magát a menekülésre, amikor a királyi család is megpróbálta Varennes irányába elhagyni az országot. A forradalom támogatói azonban elfogták őket, és a királyi család tagjaival együtt a Temple börtönbe zárták.

A pere 1794. május 9-én a forradalmi bíróság előtt zajlott le, s néhány órás formális tárgyalás után guillotine általi halálra ítélték. A meglepően gyors ítéletet az akkor 30 éves Élisabeth Philippine Marie Héléne de Bourbonon Fouqier-Tinville nyomására másnap már végre is hajtották.