Kesztyűbe épített számítógép

Veszélyes terepen is csak két keze van a katonának, márpedig fegyvert tartani, rádiót és GPS segítségével működő térképet kezelni, valamint kézjelekkel kommunikálni egyszerre nem nagyon lehet. Egy amerikai cég kifejlesztett egy olyan kesztyűt, amelynek segítségével a legmodernebb technikai felszereléseket is úgy tudja irányítani a gyalogos, hogy közben nem veszi le a kezét a fegyverről.
Az egy dolog, ha felszerelik a katonákat GPS-el, rádiótelefonnal és miniszámítógéppel, amelyek a terepen nagy segítséget nyújthatnak az eligazodásban, az ellenség felderítésében és likvidálásában. Egy másik dolog, hogy ezeket a mikrokütyüket eddig csak úgy tudták használni a katonák, ha közben szabaddá tettét a kezüket. Magyarán, ha elengedték a kormányt vagy éppen egyik leghűbb társukat, a fegyverüket. Márpedig ebben a pillanatban igenncsak kiszolgáltatottá válik egy gyalogos. A massachusetts-i székhelyű RallyPoint viszont most olyan kesztyűt fejlesztett ki, amelynek ujjaiba szenzorokat épített. A szenzorok pedig a katonára aggatott különféle elektronikus kütyüket irányítják.
“Könnyed kis kesztyű”
Handwear Computer Input Device (HCID), ez a pontos elnevezése annak a fejlesztésnek, amely akár már a közeljövőben is megkönnyítheti a gyalogos katonák dolgát. Bár ilyen jellegű kesztyűkkel már a Massachusetts Institute of Technology, a Microsoft és a Sony is kísérletezett, a RallyPoint fejlesztése egy dologban mindenféleképpen az imént említett kísérletek előtt jár.
Súlyát tekintve sokkal könnyebb dolga lesz a katonáknak, mint ha másik típusú kesztyűkkel kellene a terepre menniük – nyilatkozta a Technology Review-nek Thad Starner, a ruhába épített számítógépes rendszerek egyik atyja. Márpedig a gyalogosokra eddig is igen nagy teher nehezedett: az amerikai gyalogságnál tavaly már Irakban kipróbált Land Warrior elnevezésű „hordozható komputer-technológia”, azaz a ruhába és a ruhára varrt különféle elektronikus segédeszközök az akkumulátorral együtt elérték a 8-10 kilogrammot, de ebben még nem volt benne a védőfelszerelés, a fegyver és a terepen szükséges egyéb tárgyak.
Magyarán szólva a súly egyáltalán nem mindegy, bár az is igaz, hogy a korábbi fejlesztések megbízhatóságával is akadt némi gond. A RallyPoint kesztyűjét ugyan még csak most fogják tesztelni, ám sokat várnak tőle: ahogy rájöttek ugyanis arra, hogy légicsapásokkal nem lehet elfoglalni egy országot, úgy értékelődött fel ismét a katonaságon belül a gyalogság szerepe. Ráadásul ma már azt az elvet vallják az amerikai hadseregben is, hogy minden egyes katonának külön egységet kell képeznie, hogy veszélyes terepen (ami ma már leginkább a városokat jelenti) egyedül is képes legyen elvégezni feladatát úgy, hogy még vissza is térjen a bázisra. Ehhez viszont jól informáltnak, jól felszereltnek és megfelelőképpen védettnek kell lennie.
Csak az az akkumulátor ne lenne
A HCID mindezekben segíthet a katonának: a rendszerhez természetesen hozzátartozik egy megfelelő sisak, amelybe nemcsak a rádió-adóvevőt integrálták, és nemcsak a golyók és repeszek ellen véd, hanem amelyre egy apró monitort is applikáltak. A jobbik szem elé belógatott kis monitoron látja a katona a térképet, a hálózati rendszer segítségével pedig felismerheti ezen a térképen társai helyzetét, valamint nyomon követheti a miniszámítógép szoftvereinek működését.
A RallyPoint kesztyűjébe varrt szenzoros gombok teszik lehetővé az egyes felszerelések közötti váltást: a középső és a negyedik ujjba varrt gombokkal a rádió-adóvevőt tudja irányítani, a mutatóujj alsó részébe varrt gombbal pedig váltani tud a kijelzőn „térkép” mód és a szoftverek kezeléséhez szükséges „egér” mód között. A kisujjba varrt negyedik gombbal a térkép módban közelíteni és távolítani tud, ha pedig a hordozható miniszámítógép más szoftvereit használja „egérkattintást” hajthat végre vele.
A kesztyűbe ezen kívül egy további érzékelőt is beépítettek, amely a kéz pozícióját érzékeli: ez arra használható, hogy a hagyományos terepkommunikáció kézjeleit érzékelje, és a társak szeme elé belógatott kijelzőre küldje a megfelelő módón átalakított jeleket. Magyarán a célja az, hogy látó távolságon kívül is hangeffektus nélkül tudjanak kommunikálni egymással a katonák. Való igaz ugyanakkor, hogy a legtöbb fejtörést az ilyen ruhába épített elektronikus kütyük esetében is az akkumulátor okozza: egy-egy bevetés alkalmával viszonylag gyorsan lemerülnek még a legfejlettebb akkumulátorok is, ami viszont logisztikai problémákat is magában hordoz.