Herta Oberheuser, a nürnbergi orvosper vádlottja

1911. május 15-én egy szegény kölni családban született Herta Oberheuser, a nürnbergi orvosper egyik vádlottja. Az 1937-ben Düsseldorfban diplomázott Herta először segédorvosként helyezkedett el, majd három évvel később mint bőrgyógyász szakorvos tevékenykedett.

Herta, aki tagja volt a nemzetiszocialista pártnak, 1940-től öt esztendőn át dolgozott az emberkísérleteket folytató ravensbrücki koncentrációs táborban. Az orvosi szempontból életfunkciók vizsgálatára specializálódott táborban azt vizsgálták, hogy extrém helyzetekben, hogyan működik az emberi szervezet. A gyors és biztos eredmények elérése érdekében, ezért a lágerben fogvatartottakon kísérleteztek. Tesztszemélyekből pedig volt bőven.

Herta Oberheuser, aki maga is aktívan részt vett az emberkísérletekben, állítólag ugyanolyan kegyetlen szenvtelenséggel bánt „pácienseivel”, mint férfi kollégái.

A doktornő, akit a második világháború után Nürnbergben bíróság elé állítottak, azonban sohasem ismerte el, hogy bármikor is szadista beavatkozásokat végzett volna. Éppen ellenkezőleg: mindvégig a foglyokkal szembeni együttérző, segítő szándékát hangsúlyozta.

A bűnösségét tagadó Oberheusert végül 1947 augusztusában 20 évig tartó börtönbüntetésre ítélték, amiből mindössze öt esztendőt töltött le. 1952-ben szabadon bocsátották, és Stocksee-ben orvosként helyezkedett el. Orvosi pályafutásának második szakasza azonban nem tartott sokáig. Miután fény derült sötét múltjára, kénytelen volt végleg búcsút inteni szakmájának.

A magányosan élő Herta Oberheuser magas életkort megélve, Bad Honnefben hunyt el.