Lemondott egy ikon

Egy ikon vonul vissza egy szimbolikus posztról: az Amazonas őserdeit legnagyobb részben birtokló, területének 65 százalékát esőerdő borító Brazília környezetvédelmi miniszter asszonya némileg meglepő hirtelenséggel lemondott posztjáról. Marina Silva azzal indokolta távozását, hogy nem sikerült keresztülvinnie akaratát.

Úgy tűnik, hogy Lula da Silva brazil elnök inkább a mezőgazdasági és energiaipari lobbinak kedvez, környezetvédelmi minisztere és a környezetvédelem ügye mögül pedig egyre inkább kihátrál. A brazil elnök elképzelései szerint ugyanis Dél-Amerika legnagyobb kiterjedésű országa már a közeljövőben energia- és (a legfrissebb fejlemények tükrében korántsem jelentéktelen) mezőgazdasági nagyhatalommá válhatna.

Átmenetileg csökkent a pusztítás üteme

Márpedig ezek a nagyreményű tervek egyértelműen csak a brazil esőerdők további pusztítása árán hajthatók végre. Ezzel egy kedvező trend szakad meg, hiszen az utóbbi évek adatai azt mutatták, hogy az erdőpusztítás üteme jelentősen mérséklődik: míg 2003 júliusától 2004 júliusáig közel 28 ezer négyzetkilométer esőerdőt irtottak ki, addig 2006 és 2007 júliusa között „mindössze” 12 ezer négyzetkilométer tűnt el.

A változás nem utolsósorban Marina Silvának köszönhető, aki agilis fellépésével a legutóbbi időkig igen komoly eredményeket tudott felmutatni. Az utóbbi pár hónapban például környezetvédelmi szakemberek, rendőrök és a hadsereg tagjai közösen csaptak le az Amazonas őserdeinek déli részén azokra, akik illegálisan égetik fel vagy vágják ki az erdőt. A fa-, szója- és marhabáróknak nevezett nagybirtokosok neve (és az általuk felégetett erdőterület nagysága) felkerült az internetre, mégpedig azzal a megjegyzéssel, hogy aki tőlük húst, szóját vagy éppen fát vásárol, vagy aki nekik hitelt nyújt, az maga is büntethetővé válik.

A szigorú és hatékony fellépésnek köszönhetően az eredmények sem maradtak el, de Silvának más tervei is voltak. A minisztert asszony az Amazonas védelmére és a fenntartható ökológiai hasznosítására kidolgozott program, az ARPA keretében a brazil esőerdők 60 százalékát védettnek nyilvánította volna, hogy abban csak olyan tevékenységeket lehessen folytatni, amelyek nem károsítják az erdőket.

Erre azért is szükség lenne, mivel a BBC News tudósítója szerint olyan bennszülött indián törzsek is áttértek immár az erdőterületek felégetésével járó marhatenyésztésre, amelyek korábban egyértelműen az erdőből éltek: vadásztak, halásztak és házi jellegű mezőgazdasági tevékenységeket végeztek. Persze a messzi távolból vagy a nagyvárosok betonrengetegéből könnyű azt mondani, hogy helytelenül cselekedtek ezek az indiánok, csakhogy a megélhetésükről volt szó, és ahogy a BBC News tudósítója is megjegyzi: valójában kényszerűségből és nem jószántukból tértek át a nagyüzemi jellegű állattenyésztésre.

Marhatenyésztés – duplán káros

Való igaz: Brazília az utóbbi időkben a világ egyik legnagyobb marhaexportőrévé vált, és immáron nemcsak a szója, vagy a cukornádból készült bioüzemanyag biztosít a világban meghatározó szerepet a dél-amerikai országnak, hanem a marhahús is. Ismert ugyanakkor, hogy a marhatenyésztés terheli meg leginkább környezetünket, nemcsak az üvegházhatású gázkibocsátással, hanem azzal is, hogy ez a mezőgazdasági tevékenységi forma az egyik legvízigényesebb tevékenység.

A marhatenyésztéssel azonban, amely az erdőterületek pusztulásának 70 százalékáért felelős, hatalmas erdőterületek vesznek el, és úgy tűnik, hogy a korábbi évek kedvező tendenciái is megfordulnak: a 2007-ik év végi és 2008-ik év eleji adatok azt mutatják ugyanis, hogy ismét gyorsuló ütemben fogy a „világ tüdeje”.

A bioüzemanyag előállításához szükséges nádcukor termőterületének növelése közvetve hat az őserdőkre: mivel a déli területekről éppen a szaporodó nádcukorültetvények miatt kiszorulnak a marhatenyésztők, ezért ők az olcsó és könnyen megszerezhető esőerdő területek felégetésével szereznek maguknak új területeket. De az esőerdőkre közvetve az is hat, hogy az Egyesült Államok kormánya jelentős mértékben támogatja a szintén bioüzemanyag előállításához szükséges kukorica termelőit: mivel az USA-ban így egyre többen térnek át szójatermelésről kukoricatermelésre, ezért Brazíliában sokan most látnak fantáziát a szójatermelésre való áttérésben, amelyre azonban szintén csak az erdők felégetésével bevont új területeken nyílik lehetőség.