Tamási Áron, az erdélyi író
1966. május 26-án, 69 esztendős korában Budapesten elhunyt Tamási Áron, a 20. századi magyar irodalom egyik legismertebb alakja. A többször nősült, világlátott író nyughelye szülőfalujában, Farkaslakán, a templomkert két csodálatos tölgyfája között található.
1897 szeptemberében az erdélyi Farkaslakán egy sokgyermekes parasztcsaládban jött a világra Tamási Áron, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja.
Miután 1917-ben leérettségizett, először jogi tanulmányokba kezdett, majd azt félbehagyva kereskedelmit végzett, s a bankszakmában helyezkedett el. 1923-ig Kolozsváron illetve Brassóban dolgozott, aztán az országot elhagyva külföldön próbált szerencsét. Az Amerikába kivándorolt Tamási csak három év után, 1926-ban ment vissza szülőföldjére.
Erdélybe visszatérve azonban nem a gazdasági szférában folytatta tovább, hanem a kolozsvári Újságnál újságíróként vállalt állást. Tamási, aki az 1920-as évek eleje óta rendszeresen írt, az első jelentős sikerét az Ábel a rengetegben című regényével aratta. A több irodalmi díjjal kitüntetett, kultúrpolitikai körökben ismertté vált Tamási, aki a műveiben a humort és a tragikumot előszeretettel ötvözte, hosszú évek alatt a legnépszerűbb írók sorába küzdötte fel magát.
Az 1949-től jónéhány éven át hallgatásra ítélt író halálának pillanatáig az irodalomnak élt. Annak ellenére, hogy élete utolsó hónapjaiban sok időt töltött kórházban, minek következtében nem tudott írni, gondolatait a tőle több esztendővel fiatalabb felesége vetette papírra.
Az 1966. május 26-án, 69 éves korában Budapesten elhunyt Tamási Áront saját kívánságára, szülőfalujában, Farkaslakán, az általa imádott, két csodálatos tölgyfa között helyezték örök nyugalomra.
A farkaslakai szülői ház napjainkban emlékmúzeumként funkcionál, ahol az érdeklődők Tamási Áron unokaöccsének vezetésével részletes betekintést kaphatnak az író életébe.
Át kell írni a kóser táplálkozás történetét
Úgy tűnik, hogy a halfogyasztás szabályzása nem a korábbi hagyományoktól eredeztethető.
Már az ősi maják is parkosították városaikat
A mai Guatemala területén fekvő Tikal története csúcspontján valóságos metropolisz volt, a maja város több tízezer embernek adott otthont.
Rangos elismerést kapott a Mohácsi Nemzeti Emlékhely
A 2020-ban alapított díjat a Duna-Dráva Nemzeti Park
Nem tudni, miért ásták ki a középkori emberek a halottaikat
A középkor elején Európa-szerte gyakorta ásták ki a sírokat nem sokkal a temetkezést követően, hogy tárgyakat emeljenek ki belőlük.
Így néz ki a levegőből egy korai viking település
Az izlandi Stöð-nél két izgalmas épület maradványa is megtalálható: az egyik a sziget egyik legkorábbi telephelye lehet, a másikban pedig egy törzsfőnök élhetett.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
