Tamási Áron, az erdélyi író
1966. május 26-án, 69 esztendős korában Budapesten elhunyt Tamási Áron, a 20. századi magyar irodalom egyik legismertebb alakja. A többször nősült, világlátott író nyughelye szülőfalujában, Farkaslakán, a templomkert két csodálatos tölgyfája között található.
1897 szeptemberében az erdélyi Farkaslakán egy sokgyermekes parasztcsaládban jött a világra Tamási Áron, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja.
Miután 1917-ben leérettségizett, először jogi tanulmányokba kezdett, majd azt félbehagyva kereskedelmit végzett, s a bankszakmában helyezkedett el. 1923-ig Kolozsváron illetve Brassóban dolgozott, aztán az országot elhagyva külföldön próbált szerencsét. Az Amerikába kivándorolt Tamási csak három év után, 1926-ban ment vissza szülőföldjére.
Erdélybe visszatérve azonban nem a gazdasági szférában folytatta tovább, hanem a kolozsvári Újságnál újságíróként vállalt állást. Tamási, aki az 1920-as évek eleje óta rendszeresen írt, az első jelentős sikerét az Ábel a rengetegben című regényével aratta. A több irodalmi díjjal kitüntetett, kultúrpolitikai körökben ismertté vált Tamási, aki a műveiben a humort és a tragikumot előszeretettel ötvözte, hosszú évek alatt a legnépszerűbb írók sorába küzdötte fel magát.
Az 1949-től jónéhány éven át hallgatásra ítélt író halálának pillanatáig az irodalomnak élt. Annak ellenére, hogy élete utolsó hónapjaiban sok időt töltött kórházban, minek következtében nem tudott írni, gondolatait a tőle több esztendővel fiatalabb felesége vetette papírra.
Az 1966. május 26-án, 69 éves korában Budapesten elhunyt Tamási Áront saját kívánságára, szülőfalujában, Farkaslakán, az általa imádott, két csodálatos tölgyfa között helyezték örök nyugalomra.
A farkaslakai szülői ház napjainkban emlékmúzeumként funkcionál, ahol az érdeklődők Tamási Áron unokaöccsének vezetésével részletes betekintést kaphatnak az író életébe.
Magyarország első rádióállomása
A csepeli szikratávíró fontos mérföldkő a magyar kommunikáció történetében. 1914. október 15-én adták át az állomást, ekkor történt az első üzenetváltás Szófiával.
Honnan származik a déloszi Apollón-szobor?
A ma már csak töredékesen látható szobor felirata miatt régóta foglalkoztatja a művészettörténészeket és régészeket.
Kivételes állapotú vaskori sílécekre bukkantak
A mintegy 1300 éves leletek egy norvégiai hegyen kerültek elő.
Szenvedélye a magyar népviselet és azok kiegészítői
A díszes, egyedi ruháiról és ékszereiről ismert győri iparművész, Németh Hajnal Aurora missziója az, hogy a régi magyar népviseleteket, hímzésmintákat újraalkossa és a mai öltözködésbe beillessze.
Ősi emberek arca elevenedik meg egy új projektben
A szakértők Európa egyik első városi kultúrájának maradványait elemzik.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
