Csemegi- kódex, az első magyar büntető törvénykönyv
1878. május 27-én megszületett Csemegi Károly jogász által megalkotott Csemegi-kódex, azaz az első magyar büntető törvénykönyv. A másfél éves heves vita után elfogadott jogszabálygyűjtemény 1880-ban lépett érvénybe, és mintegy 80 esztendőn át volt hatályban.
Az írott büntetőjog, azaz egy büntető törvénykönyv megalkotása a 19. században már égetően szükségessé vált. Noha már az 1840-es években kísérletet tettek a büntető igazságszolgáltatás alapjainak lefektetésére, az 1843-ban kidolgozott büntetőjogi törvényjavaslat politikai okok miatt nem valósulhatott meg.
Az 1867-es közjogi kiegyezés után azonban a büntető törvénykönyv bevezetése, nem utolsó sorban az egyre inkább romló közbiztonság miatt, a legfontosabb napirendi kérdések közé emelkedett. Az igazságügyi minisztérium a jogszabálygyűjtemény összeállításával a csongrádi születésű, országszerte elismert jogászt, Csemegi Károlyt bízta meg.
A kezdetben Aradon praktizáló, később az igazságügyi minisztériumban magas pozícióba jutott Csemegi több éven át dolgozott a rábízott feladaton, mire 1878. május 27-én megszületett a Csemegi-kódex néven ismertté vált első magyar büntető törvénykönyv. A mintegy másfél éves heves vita után elfogadott jogszabálygyűjtemény 1880-ban lépett érvénybe.
A német, francia valamint belga mintákat alapul vett kódex büntetési rendszere főbüntetésként halálbüntetést, szabadságvesztést és pénzbüntetést különböztetett meg, míg mellékbüntetésként pénzbüntetésben, hivatalvesztésben, politikai jogok ideiglenes elvesztésében, felfüggesztésében, a foglalkozástól, hivataltól való eltiltásban, vagyonelkobzásban s kiutasításban gondolkodott.
Az összes büntetési forma közül a fegyház-, államfogház-, fogház- valamint börtönbüntetésre épült szabadságvesztés dominált, melynek intézményrendszeri kiépítése több esztendőt vett igénybe. A többé-kevésbé megfelelő büntetésvégrehajtási intézetek csak az 1890-es évekre készültek el.
A többek között a halálbüntetés megtartása miatt kritizált, 484 törvénycikkelyt tartalmazó Csemegi-kódex az 1960-as évek elejéig volt hatályban.
A világ nyolcadik csodájaként említik
A Szentpétervárhoz tartozó Carszkoje Szelóban található Katalin-palota több díszes szobából áll, ezek közül az egyik legismertebb a Borostyánterem.
Egy világörökségi helyszín és a modern technológia izgalmas találkozása
Van-e helye a Tang-dinasztia korszakából származó ősi műalkotásoknak a 21. század metaverzumában? A kérdésre a Lungmen-barlangok adnak választ.
Több ezer éves nyerget találtak
A 2700 éves, korához képest jó állapotú nyereg Kínában, egy nő sírjában feküdt.
Elsüllyedt középkori várost vizsgáltak
A mai Németország területén fekvő Rungholt a 14. században veszett el.
Római kori szobrokat találtak egy krikettklub területén
A Hadrianus falától nem messze fekvő helyszínen az elmúlt években számos izgalmas lelet került elő.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
