Csemegi- kódex, az első magyar büntető törvénykönyv
1878. május 27-én megszületett Csemegi Károly jogász által megalkotott Csemegi-kódex, azaz az első magyar büntető törvénykönyv. A másfél éves heves vita után elfogadott jogszabálygyűjtemény 1880-ban lépett érvénybe, és mintegy 80 esztendőn át volt hatályban.
Az írott büntetőjog, azaz egy büntető törvénykönyv megalkotása a 19. században már égetően szükségessé vált. Noha már az 1840-es években kísérletet tettek a büntető igazságszolgáltatás alapjainak lefektetésére, az 1843-ban kidolgozott büntetőjogi törvényjavaslat politikai okok miatt nem valósulhatott meg.
Az 1867-es közjogi kiegyezés után azonban a büntető törvénykönyv bevezetése, nem utolsó sorban az egyre inkább romló közbiztonság miatt, a legfontosabb napirendi kérdések közé emelkedett. Az igazságügyi minisztérium a jogszabálygyűjtemény összeállításával a csongrádi születésű, országszerte elismert jogászt, Csemegi Károlyt bízta meg.
A kezdetben Aradon praktizáló, később az igazságügyi minisztériumban magas pozícióba jutott Csemegi több éven át dolgozott a rábízott feladaton, mire 1878. május 27-én megszületett a Csemegi-kódex néven ismertté vált első magyar büntető törvénykönyv. A mintegy másfél éves heves vita után elfogadott jogszabálygyűjtemény 1880-ban lépett érvénybe.
A német, francia valamint belga mintákat alapul vett kódex büntetési rendszere főbüntetésként halálbüntetést, szabadságvesztést és pénzbüntetést különböztetett meg, míg mellékbüntetésként pénzbüntetésben, hivatalvesztésben, politikai jogok ideiglenes elvesztésében, felfüggesztésében, a foglalkozástól, hivataltól való eltiltásban, vagyonelkobzásban s kiutasításban gondolkodott.
Az összes büntetési forma közül a fegyház-, államfogház-, fogház- valamint börtönbüntetésre épült szabadságvesztés dominált, melynek intézményrendszeri kiépítése több esztendőt vett igénybe. A többé-kevésbé megfelelő büntetésvégrehajtási intézetek csak az 1890-es évekre készültek el.
A többek között a halálbüntetés megtartása miatt kritizált, 484 törvénycikkelyt tartalmazó Csemegi-kódex az 1960-as évek elejéig volt hatályban.
Elveszett, ókori várost találtak Egyiptomban
Elképzelhető, hogy a települést Tutanhamon apja, Ehnaton fáraó építtette.
Elveszett civilizáció emlékeire bukkantak egy barlangban
A kutatók szerint a mexikói lelőhelyen feltárt tárgyak ősi rítusokról árulkodnak.
Több száz éves romokat hozott felszínre a mianmari földrengés
A súlyos katasztrófa miatt több helyen korábban rejtett maradványok váltak láthatóvá.
Ősi ezüstkincseket találtak Romániában
A fémdetektorosok által felfedezett tárgyak a dákokhoz köthetőek.
Gyönyörű, több ezer éves kardot találtak
Egy vaskori temetőt tártak fel Franciaország középső részén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
