A tömeges bombázások kezdete
1942. május 30-án a Köln elleni légitámadással kezdetét vette a német városok tömeges bombázása. A Köln elleni szövetséges légitámadás, amit néhány világítóbomba vezetett be, 25-30 percig tartott.
1941-ben az angolok megkezdték a német városok elleni légi háborújukat. Noha a Royal Air Force kezdetben elég gyenge volt stratégiai hadműveletek végrehajtásához, Churchill kezdeményezésének köszönhetően egyre többet fordítottak nehézbombázók fejlesztésére, bevetésére.
A tömeges bombázás 1942. május 30-án a Köln elleni légitámadással kezdődött el. Miután az angol légierő pontos taktikával rendelkező, technikailag rendkívül jól felszerelt és kiképzett pilótái a radar segítségével eljutottak a célpont felé, a világítóbombás felvezetés után 25-30 percen át tartó heves bombázásba kezdtek. A Köln elleni támadásnál 2500 nagyobb és 12000 kisebb tűz keletkezett, mely során 100 ezer ember vált hajléktalanná. A Köln elleni offenzíva azonban csak a kezdetet jelentette, Essen, Duisburg, Hamburg, Düsseldorf egyaránt felkerült a szövetségesek célpontjainak listájára.
Mialatt Roosevelt az 1943-as januári casablancai konferencián Churchillnek aktív részvételt ígért a nehézbombázók számának növelésében, a német légelhárítás egyre tehetetlenebbnek bizonyult az offenzívák okozta károkkal szemben. Miután az angol Hurricanok mellett amerikai B-17-, valamint 24-eseket is bevetettek, melyek tízezer kilométeres magasságban három tonnás bombateherrel is képesek voltak a berepülésre, a németek fokozatosan demoralizálódtak.
A hitleri Németország szenvedéseit csak fokozta, hogy a szövetségesek nemcsak gazdasági egységeket vettek célba, hanem kis-és nagyvárosok civilek lakta pontjait is. A háború végéig szisztematikusan folyt Németország bombázása, melynek szinte minden nagyobb német város áldozatául esett.
Játékok lehettek a bagolyfigurák, nem istenségek
Mintegy 5000 éves, palába vésett bagolyfigurák ezrei kerültek elő az Ibériai-félszigeten, sokáig úgy vélték, valamilyen istenséget, esetleg holtakat képviselhettek.
Aki a postabélyeggel bizonyította be, hogy sok kicsi sokra megy
December 3-án emlékezünk Sir Rowland Hillre, akinek a postai bélyeget is köszönhetjük.
Egy 16. századi, beteg nő arcát rekonstruálták
Nem tudni, hogy mi okozta a nő halálát, de a szifilisz egészen biztosan sok szenvedést okozott neki.
Világörökségi listán a bagett
A ropogós héjú, hosszúkás francia fehér kenyér, a bagett felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szellemi világörökségi listájára.
Ebben a kápolnában csontok borítják a falakat
A helyi templom temetője a 16. században megtelt, a szerzetesek pedig érdekes ötlettel álltak elő.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
