2010-ben újra láthatja a nagyközönség a torinói halotti leplet
XVI. Benedek pápa hétfőn a Vatikánban a torinói főegyházmegye több mint hétezer zarándok hívét fogadva bejelentette, hogy 2010 tavaszán ismét kiállítják a torinói halotti leplet.
„Ha Isten segítségével még élek és egészséges leszek, remélem, én is elmegyek a kiállításra. Biztosan megfelelő alkalom lesz arra, hogy megszemléljem azt a titokzatos Arcot, amely csöndben szól az emberi szivekhez, arra kérve őket, hogy ismerjék fel benne Isten arcát” – mondta a katolikus egyházfő.
A leplet II. Umberto exkirály adományozta II. János Pál pápának, s most utóda, Benedek pápa rendelkezik a Jézus halotti leplének tartott ereklye fölött, melyet az észak-olasz városban egy díszes ezüstládában őriznek.
Utoljára 2000-ben, a katolikus jubileumi évben tették közszemlére. A XX. században csupán négy alkalommal mutatták be a közönségnek.
A 4, 4×1, 2 méteres lenvászon egy megfeszített ember testének lenyomatát őrzi. Az 1988-ban angol, svájci és amerikai laboratóriumokban elvégzett szénizotópos vizsgálat eredményeképpen a tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy a lepel a XIII-XIV. századból származhat, és nem lehet Krisztus halotti gyolcsa. Azzal a válasszal azonban adósak maradtak, vajon hogyan került a test lenyomata a vászonra.
Egyes szakértők szerint itt az idő, hogy az azóta jóval fejlettebbé vált technika eszközeivel is megpróbáljanak utánajárni az évszázados vagy évezredes titoknak.
A katolikus egyház szerint a lepel autentikussága hit kérdése, a klérus Krisztus szenvedéseinek erős bizonyítékát véli felfedezni benne.
1998-ban II. János Pál pápa is megtekintette az 1578 óta Torinóban őrzött leplet, és arra szólította fel a tudósokat, hogy folytassák a kutatásokat az ereklye múltjának feltárására.
Kapcsolódó cikkeink:
Egy világörökségi helyszín és a modern technológia izgalmas találkozása
Van-e helye a Tang-dinasztia korszakából származó ősi műalkotásoknak a 21. század metaverzumában? A kérdésre a Lungmen-barlangok adnak választ.
Több ezer éves nyerget találtak
A 2700 éves, korához képest jó állapotú nyereg Kínában, egy nő sírjában feküdt.
Elsüllyedt középkori várost vizsgáltak
A mai Németország területén fekvő Rungholt a 14. században veszett el.
Római kori szobrokat találtak egy krikettklub területén
A Hadrianus falától nem messze fekvő helyszínen az elmúlt években számos izgalmas lelet került elő.
A véltnél ősibb lehet a csókolózás hagyománya
Szakértők egy csoportja szerint a csókolózás szokása már időszámítás előtt 2500 környékén létezhetett lehetett Mezopotámiában.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
