Kannibalizmust eredményezhet a szőrmegyártás

Az idén 10. születésnapját ünneplő állatvédelmi törvény egyik gyenge pontja a prémjükért tartott állatokra vonatkozó paragrafusok hiánya. A nyércet, rókát, nutriát, csincsillát, és még számos fajt egyetlen törvény sem véd. „Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül a prém termelése a hagyományosan e célból tartott állat esete” – fogalmaz a hatályos állatvédelmi törvény.

Miután a divat jó néhány prémes állatfajt a kihalás szélére sodort, a prémkereskedők arra „kényszerültek”, hogy nemesprémfarmokat hozzanak létre. Ezeken a telepeken 50 millió állatot ölnek meg évente. Megközelítőleg 8000 szőrmefarm található Európában, ahol évente több mint 27 millió hód és 3 millió róka veszti életét, hogy később bunda és más ruhakiegészítő készüljön a prémjéből. Egy bunda elkészítéséhez 150 csincsilla, 20 róka, 60 nyérc vagy körülbelül 8 fóka szükséges. Az eladási árak akár a 2 millió forintot is elérhetik.

Nem tűrik a ketrecet

Itt nem csak a tartási módok, a szűk ketrecek, az alacsony minőségű tápok, a kényszerszaporítás és a különböző kivégzési módok váltják ki a csapdák kegyetlenségét, hanem ha lehet még fokozzák: a ketrecekben vegetáló állatok mind vadállatok. Csincsillák tenyésztéséről összesen az elmúlt 80 évben beszélhetünk és a hódot is mindössze 100 éve tenyésztik a prémjükért. Egy állat teljes domesztikációjára több ezer évre van szükség.

A ketrecekben az állatok alig tudnak mozogni. Egy hód ketrece például általában nem nagyobb egy cipős doboznál. A nyércek természetellenes táplálékuk zöme a magas tápértékű szója, a pépes halmokat a ketrec rácsára kenik fel az etetés során. Télen az állat nyelve egyszerűen odafagy a rácshoz, amikor enni próbál a nagy hidegben.

A róka nehezen tűri a fogságot: még a dróthálót is átrágja, vagy a talajt kiássa maga alatt, csakhogy szabadulhasson. A hím párzási kedvét mesterségesen mozdítják elő éheztetéssel, utánozva a természetben ilyenkor előforduló súlyveszteséget. A hidegben sokuk éhen pusztul – figyelmeztet a Négy Mancs Alapítvány.

Törvény írja elő a kivégzési módot

A nyércek megcsonkítják önmagukat és egymást, esetükben nyugodtan beszélhetünk kannibalizmusról. A nutria egy méter hosszú, kitűnő úszó, fészkét a vízben, vagy a parton készítő rágcsáló. A vízi környezethez szokott állat szőrtelen, úszóhártyás lába sokszor megfagy a ketrec fémrácsain, és a sebekbe belepusztul. Néhány hónap után az állatokat megölik, amit szaknyelven aratásnak hívnak.

A csincsillák mindössze 8 hónapot élnek, amikor bundájuk megfelelő küllemű és minőségű lesz, míg a nutriáknak már 6 hónapos korban érett a prémjük. A prémes állatok leölési módszereinek engedélyezett metódusairól egy FVM-rendelet ad pontos leírást, vagyis törvény rendelkezik róla.

A csincsilla kölykök nyakcsigolyáját egy mozdulattal törik el, vagy kloroform gőzben túlaltatják őket, sokszor nem törődve azzal, hogy minden állat elpusztult-e. Ezért előfordul az is, hogy az állatok életben vannak a nyúzás során. A csincsillát a nyúzódeszkán a hátára fektetik, a lábait csipesszel rögzítik. Levágják a füleket, a farkat és a mellső lábakat. A hátulsó lábaktól a köldökig, illetve az állig egyenes vonalban felvágják a bőrt, a prémet puszta kézzel fejtik le. Az igen drága bunda csak teljesen száraz időben hordható, mert nedvesség hatására a csincsilla prém összemosódik.

Kutyák is áldozatul esnek

Ausztria, Bulgária, Horvátország és Nagy Britannia éppen ezekért a kegyetlenségekért tiltja a szőrmefarmok létezését, Svájcban 1981 óta a prémes állatok esetében a fajnak megfelelő, olyan szigorú tartási körülményeket írnak elő, amelynek eredményeként az országban nincsenek prémesállatfarmok.

Gyakran a kutyák is áldozatul esnek a szőrmeiparnak. A csau-csau, a kuvasz, a bernáthegyi és a spicc gereznája – a gerincet fedő néhány centiméter széles sáv, az állat bundájának „legértékesebb” része – különösen alkalmas prém készítésére. Kínában és Koreában a kutyák ugyanúgy szűk ketrecekben kínlódnak, mint a többi prémes állat.

Ha a vásárló megtudná a termék valódi eredetét, bizonyára nem vásárolná meg: a szőrmeipar ezért cselhez folyamodott, és jól hangzó fantázianeveket talált ki, az igazi eredet eltitkolására. A gae például koreai nyelven kutyát jelent, így sokszor a termékek címkéjére a GAEWOLF fantázianév kerül, ezzel félrevezetve a vásárlót.

Megéri?

Ezeknek az elképesztő tényeknek a tudatában a NÉGY MANCS elutasítja a szőrmeállatok tenyésztését és leölését csak azért, hogy később ruhadarabokat készítsenek prémjükből. Mind a szőrmeállat tenyésztése, mind a prémvadászat az állatvédelmi etikák ellen vall és felháborító, hogy ezek az állatok azért vesztik életüket, hogy a luxusdivatot szolgálják.

A megoldás nagyon egyszerű lenne: tenyésztési, tartási, kereskedelmi és importtilalom kiépítésére lenne szükség mindenféle szőrme termékre, és a szőrmetermékek kötelező címkézésére, ami tartalmazza az állat tényleges fajtáját, eredetét és az állattartási körülmények leírását.

Forrás: FigyelőNet

Kapcsolódó cikkeink: